Derűvel és szeretettel tisztelegtek az autisták előtt

Több tucat kékbe öltözött egészséges és autista fiatal gyűlt össze április 3-án az autizmus világnapja alkalmából Sepsiszentgyörgyön. Habár a programsorozatot egyel az ünnepnap után sikerült megszervezni, a jókedv és a színes társaságra jellemző hangulat nem maradt el: táncra és játékra is sor került, végül pedig látványosan emelkedtek a magasba a kéken pompázó léggömbök is. 

Újabb ünnepet szervezett a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élőket foglalkoztató szervezete, az Írisz ház. A Sepsi Value Centerben összegyűlt társaság egytől egyig kékben, az autizmust szimbolizáló szín árnyalataiban jelent meg, ezzel is tisztelegve az április 2-ára eső világnap főszereplői előtt.

Minden évben összegyűlnek

A programot rögtön egy közös tánccal indította legalább 15 fogyatékkal élő fiatal, majd hozzájuk csatlakoztak a Plugor Sándor Művészeti Líceum szolidarizáló diákjai is, így rövidesen több mint 30 táncos töltötte be a teret. A tevékenységet irányító, Írisz házban munkálkodó Bokor Hilda kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg hét autista felnőttet foglalkoztatnak a szervezetnél, a világnapot pedig minden évben megünneplik a tiszteletükre.

„Azért fontos, mert ha eljönnek az emberek, megnézik és meghallgatják őket, akkor elfogadóbbak lesznek a fogyatékkal élő fiatalok iránt. Nagyon sokszor látom azt, hogy félnek tőlük, de ha ehhez hasonló nyílt napokat szervezünk, belátást nyerhetnek a mindennapjainkba” – indokolta a találkozó jelentőségét az Írisz ház munkatársa. Mint mondta, az autizmussal élőket gyakran olyan különleges képességek is kísérik, amelyekkel kitűnnek a tömegből, hiszen sokan a szokványostól eltérő, magas szintű kreativitással rendelkeznek. Másként látják a világot, mint az átlagember, és ez legtöbb esetben a jelentés pozitív értelmét takarja.

Több van bennük, mint gondolnánk

A mozgást követően a világnapot jelképező kirakóson dolgoztak együtt a fiatalok. Ezzel párhuzamosan úgynevezett Élő Könyvtár-beszélgetésre került sor, akiknek főszereplői Florin és Jácint voltak, két Asperger-szindrómás (az autisztikus zavarok egyik kategóriája – szerk.megj.) fiatalember.

Florin elmondásából kiderült, hogy számára a tehetséggondozás hiánya jelenti a legnagyobb problémát, a világjárvány óta ugyanis nem volt lehetősége táncolni, amit egyébként addig nagyon élvezett, mi több, táncoktatással is szívesen foglalkozna. „Emellett jó vagyok a zenében, a festésben és színezésben, sportokban is, többek között a futballban” – magyarázta. Magabiztosan látja magát a jövőben Románia legnagyobb tehetségkutatójának színpadán, de nagyon szeretne egy barátnőt is, aki majd egyszer a felesége lehet, és akivel családot alapíthatna, gyerekeket nevelhetne.

Az önkifejezésre buzdítanak

Jácint szemében az egyik legkirívóbb probléma, amivel harcolnia kell, az beilleszkedés. „Akár a szóbeli, vagy nonverbális kommunikációs jelek megértése is akadály, de leginkább magánnyal küzdök” – fogalmazott. Ezzel szemben az erősségeivel is tisztában van, kreatív lélek, aki grafikákat készít, mindegyiket jól megfogalmazott üzenettel.

Emellett gyűjt, archivál és megoszt olyan zenéket például, amelyeket már alig lehet fellelni és ikonfestést is tanul. Szeret elvontabb stílusokat felfedezni, valamint vallja, hogy empátiával fordul a társai felé. „Azt üzenném, hogy legyen bennük egyfajta forradalmi vágy az egyediség és őszinteség megtartásáért és ugyanakkor, hogy ne rejtsék el a gyengeségeiket, ne álcázzák magukat, hanem nyilvánítsák ki az igazi énüket” – üzente a fiatal az egészséges és beteg társai számára.

A tevékenység végén a népes társaság kivonult a bevásárlóközpont parkolójába, előreengedve azokat az autizmussal élő résztvevőket, akiket a jeles alkalommal ünnepeltek. Végül hangosan nevetve engedték szélnek a kék léggömböket, és megegyeztek, hogy jövőre is újra találkoznak.

Fotó: Tuchiluș Alex