Számos veszélyt rejt, ha túl korán adunk okostelefont a gyermekünk kezébe

Szerezd vissza a családodat! – Légy okosabb az okostelefonnál, vedd vissza az irányítást! címmel tartott előadást Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében létrejött eseményen a gyerekek okostelefon-használatáról, a digitális világ rájuk leselkedő veszélyeiről, illetve a szülők és oktatók szerepéről is szó esett.

Bevezetőjében az előadó a jelenség tudományos hátterét ismertette, különböző kutatási eredmények alapján. Mint elhangzott, 2010 után az okostelefonok és a közösségi média elterjedésével a tinédzserek körében jelentősen emelkedett a depresszió és a szorongás, ebből adódóan pedig az önbántalmazás gyakorisága.

Ezzel egyidőben romlani kezdtek a gyerekek PISA-teszteken elért eredményei, és csökkent az élettel való elégedettségük is. A kutatások megállapították, hogy az okoseszközök és közösségimédia-applikációk túlzott használata negatív hatással van a fiatalkorúak érzelmi- és agyi fejlődésére, ugyanakkor elveszi az időt olyan fontos tevékenységektől, mint az alvás, a személyes találkozások, vagy a fizikai aktivitás.

Minden veszélyes, ami kapcsolódik az internetre

A szakértő szerint minden internetre kapcsolódó telefonos applikáció potenciális veszélyforrást jelent a kiskorúak számára. „A mai világban nyugodtan mehet a gyerek este a sötétben mindenfelé, mert aki veszélyes rá, az már nem ott van, hanem a neten, és különböző alkalmazásokon keresztül próbálja elérni” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hozzátette, hogy az online zaklatás terén a legnagyobb veszélyt a Snapchat, a Discord, az Instagram és a TikTok jelentik, a szülői felügyeleti szoftverek pedig csak negyedik-ötödik osztályos korig hatékonyak, azután a gyerekek megtanulják kijátszani.

Felmérésekből az is kiderült, hogy a kamaszok egyre több időt töltenek képernyő előtt, és egyre kisebb korban kapnak okostelefont. 2021-ben a 10-12 évesek képernyőideje 5,5 óra, a 13-18 éveseké 8,5 óra volt, 31 százalékuknak pedig már nyolcévesen volt telefonjuk. A gyerekek figyelme több alkalmazás között oszlik meg, a számítástechnikai cégek saját fejlesztésű algoritmusaik segítségével igyekeznek részarányukat, és ezáltal a reklámbevételüket növelni. „Az a platform, amelyik a legtovább bent tartja a gyereket, az fogja a legtöbb pénzt kapni a potenciális hirdetőktől. Ugyanis, ha hirdetni akarok, ott hirdetek, ahol a gyerekek vannak” – magyarázta Pöltl Ákos.

Kiemelte, hogy bár a különböző alkalmazások látszólag ingyenesek, azokért valójában a figyelmünkkel fizetünk, ugyanakkor használatuk közben adatokat is gyűjtenek rólunk, amiket később arra használnak, hogy még inkább nekünk tetsző tartalmakat ajánljanak, és ezáltal még több időre „magukhoz láncoljanak”.

A technológia az idegrendszer fejlődére is hatással van

A szakértő a digitális egészség kapcsán kitért a digitális eszközök idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hatásaira is. Mint mondta, agyunknak mindig az a része fejlődik, amit használunk, így azok a gyerekek, akik napi több órát töltenek a képernyő előtt, és elhanyagolják az olyan tevékenységeket, mint a sportolás, a kinti játék, vagy a társaikkal való személyes találkozás, nem tudják elsajátítani azokat a készségeket, amelyek felnőtt korban fontosak lennének. „Ha a mai gyerek unatkozik, akkor vagy kap egy képernyőt, vagy a szülő játszik vele, pedig a gyereknek minden nap kellene unatkoznia legalább fél órát, mert akkor ki kell találnia, hogy mit csináljon. Elkezd gondolkodni, kreatívvá válik, és abból fejlődik ki a problémamegoldó gondolkodás” – hangsúlyozta.

Pöltl Ákos szerint a mai gyerek esetében az is gondot jelent, hogy az okoseszközök használata és a videójátékok a normális szint többszörösére emelik az agy dopamin-szintjét, így azután kezdve minden más tevékenység unalmassá fog válni számukra, függőség alakul ki náluk, és egyre többet kell játszaniuk azért, hogy jól érezzék magukat. A „lövöldözős” videójátékok másik veszélye, hogy érzéketlenné tehetik a gyereket az erőszakkal szemben. „Amerikában ez azt eredményezi, hogy a gyerek bemegy lövöldözni az iskolába, Európában pedig sokkal erőszakosabbakká a játszótéri verekedések” – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, hogy hasonló folyamat játszódik le a pornográf tartalmak esetében is, amelyekhez a gyerekek egy egyszerű életkor-ellenőrzést követően hozzáférnek. A felnőtt oldalakon a kiskorúak a valóságtól elrugaszkodott, erőszakos tartalmakkal találkoznak, így aki onnan szerzi az első élményeit, a későbbiekben unalmasnak fogja találni a valódi szexuális együttléteket.

Mi lehet a megoldás?

A bemutatott problémák megoldási lehetőségei kapcsán elmondta, véleménye szerint a tudatos internetezés egy mítosz, ugyanis egy gyereknek hiába magyarázzuk el, hogy hogyan használja a telefont, életkora és idegrendszeri fejletlensége miatt azt fogja tenni, ami neki jólesik. „Ha a gyereknek ott van a zsebében egy készülék, és szabályokkal próbálom korlátozni, hogy mennyit használja, az képtelenség. Olyan szintű függőséget okoz, hogy a gyerek a dopamin miatt mindenképpen használni akarja” – vélekedett.

Hozzátette: mivel a szülők általában nem értenek annyira a modern technikai eszközökhöz, így az okostelefonhoz sem, a gyerekek nem fogadják el a tőlük jövő tanácsot. Ugyanakkor a legtöbb szülő maga is telefonfüggő valamilyen szinten, így nem tud hiteles mintát mutatni gyermekének. „A szabályokat a gyerek egy százalékban tartja be, a mintát pedig száz százalékban követi. Bármilyen szabályt hozhatok, ha én nem követem azt, a gyerek sem fogja” – húzta alá.

Véleménye szerint a problémára a valós megoldást a szülők és a pedagógusok együttműködése jelentheti. „Ha reggel összeszedik a telefont az iskolában, akkor azután senkinek nincs telefon. Nem azzal játszanak szünetben, a pedagógus tud oktatni, mert a gyerek figyel, a gyerek tud tanulni, mert nem vonja el a figyelmét a készülék” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez a „digitális védőburok” akkor tud igazán hatékonyan működni, ha a szülők oktatásával tovább lehet vinni családi szintre is, hogy a gyerek otthon is kontrollált módon használja a telefont. Ennek első lépésként azt javasolja, hogy a gyerek ne vihesse be a készüléket a szobájába lefekvéskor, a szülő pedig azzal mutasson példát, hogy ő is ugyanígy tesz.

Címlapfotó: Pixabay