Egy hónapnyi utazás, avagy megtapasztalni, hogy milyen is Görögország biciklivel
Bocskai Csaba informatikus már középiskolás korában célul tűzte ki, hogy legyalogol ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Hétfőn a kézdivásárhelyi Vigadóban a Székelyek a magasban expedíciósorozat tagjai és a Zöld Nap Egyesület meghívására Mécs László és Kollár Lajos hegymászók, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat kezdeményezői tartottak rendhagyó földrajzórát.
A Himalája gyöngyszeme: Nepál címmel tartott vetített képes előadás, majd a 2006-os, néhai Erőss Zsolt csúcshódításával véget ért Dhaulagiri-expedíciót bemutató film után a hegymászók a Vigadó dísztermét zsúfolásig töltő nézők kérdéseire válaszoltak. A felkészülés, illetve a szükséges anyagiak előteremtésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Kollár Lajos a jelenlévők derültségére azt válaszolta: „pénzt előteremteni nem kis kondícióval jár, futok a pénzem után!” Mécs László hozzátette, míg a kezdeti időkben saját zsebből finanszírozták az olcsóbb expedíciókat: ipari alpinistaként végeztek munkát, addig a nyolcezreseket célzó expedíciókhoz sikerült szponzorokat szerezni. A felkészülésről Mécs elárulta, az ilyen teljesítményre gyerekkortól kell készülni aktív, mozgásban gazdag életmóddal, ez hozza meg a hegymászáshoz elengedhetetlen jó állóképességet. „14 éves kortól aztán teljesítménytúrákkal, hegyi kerékpározással, sífutással fejleszthetjük az állóképességet. Aztán, ha már hegyet mászunk, speciális edzéseket végzünk, illetve egy-egy expedíciót megelőzően fél évvel korábban elkezdjük az fizikai felkészülést, illetve a ráhangolódást.”
A terveket illetően Kollár Lajos, a 2013-as Kancsendzönga-expedíció (amelyben Erőss Zsolt és Kiss Péter is életét veszítette) vezetője úgy fogalmazott, míg a tragikus expedíció után úgy érezte, befejeződik a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat, most 50 százalék esélyt lát a folytatásra. „Erőss Zsolt és Kiss Péter halálával elfogytak azok a jó képességű kollégák, barátok, akikre ilyen értelemben számítani lehetett. Akkor még három csúcs maradt mászatlanul: a K2, az Annapurna – azóta azt Klein Dávid meghódította – és a Sisapangma főcsúcsa. Most sem nagyon látom a folytatást, ám úgy tűnik, egy Magyarországon, két Svájcban és egy Szlovákiában élő, nagyon jó eredményeket elért magyar nemzetiségű hegymászó, illetve a Székelyek a magasban csapatból ketten tudnának csatlakozni hozzánk. Meglátjuk, lesz-e ebből valami”, mondta el lapunknak Kollár Lajos.
A folytatásban Mécs László úgy vélte, a hegymászók modern kori hősöknek tekinthetők, akik a hétköznapi ember számára olyan képességeket testesítenek meg, mint a kitartás, állhatatosság, veszélyek vállalása egy cél elérése érdekében, és szerencsére ilyen példaképekre is van igény az emberek körében. „Sajnos a mai példaképek a celebek, akiknek az a különlegessége, hogy semmilyen értéket nem hordoznak, csak sokat szerepelnek.” Végezetül Kollár egy barátja gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel: „a hegymászás az egyetlen olyan sport, ahol az ember semmi ellen nem küzd, maximum saját maga ellen.”