Van, amire büszke lenni a Magyar Feltalálók Napján a cigarettagyárban

A Székelyföldi Hírközlési Egyesület szervezésében harmadik alkalommal is megtartják a Magyar Feltalálók napját a volt sepsiszentgyörgyi cigarettagyár épületében. A csütörtöktől szombatig tartó kiállítást óriási érdeklődés övezi minden évben, iskolások százai, családok látogatják minden alkalommal, mert működés közben szemlélhetik meg a közelmúlt legtöbb informatikai, távközlési eszközét, és rácsodálkozhatnak arra is, mennyi feltalálót adott a magyar nemzet a világnak. Idén két friss Nobel-díjas magyar tudós előtt is tisztelegtek a szervezők.

Mint azt a megnyitón felszólaló Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület alelnöke elmondta, a Feltalálók Napja ahhoz a dátumhoz kötődik, amikor Szentgyörgyi Albert bejelentette a C-vitamin tartós formáját. A cigarettagyári rendezvénnyel a találékonyságot, a kreativitást ünneplik– hangzott el.

Ugyanakkor azt a célt is szem előtt tartják, hogy a diákok érdeklődését felkeltsék e találmányok iránt, vonzóvá tegyék számukra a kreativitás és innováció nyújtotta érvényesülési lehetőségeket, a kutatásfejlesztés területeit, megismertessék velük a villamosság, informatika, távközlés, villamos távírás, fény- és hangrögzítés, alternatív energia, rádiózás fejlődésének történetét” – közölte Csáky Ernő, az Hírközlési Örökség Egyesület elnöke.

Mindehhez a SepsiTeleTár eszközgyűjteményét használják fel szemléltetés céljára, illetve a nagyméretű pannókon azt is olvashatják a látogatók, amit a magyar feltalálókról tudni illik.

A kiállításon a mai középkorúak által még használt eszközök is szerepelnek: a látogatók hallgathatnak mikrobarázdás hanglemezeket, hangosfilm-vetítőt láthatnak, diafilmeket nézhetnek, de szerepelnek a régi fadobozos rádiókészülékek, a számítógépek régi generációjának példányai. Ugyanakkor a modernebb eszközök is megszemlélhetők: nagy érdeklődés övezte például a kiállított repülőgépmodelleket és a magyar tudós orvosok által használt felszereléseket.

A nyitórendezvény részeként évről évre különböző előadásokat is hallhatnak a résztvevők, ezúttal Erdély András tanár-újságíró moderálásával Pető Mária fizikatanárnő és Fejér Szilárd vegyészkutató beszéltek a tavaly Nobel-díjban részesült magyar feltalálók, Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus munkásságáról, találmányuk jelentőségéről úgy, hogy azt a laikus hallgatók is megértsék.

Mint azt megtudtuk, Karikó Katalin, aki 2023-ban Drew Weismannal megosztva kapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat és szabadalma alapján dolgozták ki a koronavírus-járványban bevetett mRNS alapú vakcinát, azt megelőzően már 2005-ben szabadalmaztatta azt a módszert, amellyel úgy tud bejuttatni mRNS-t a sejtbe (hírvivő-ribonukleinsavat), hogy ne váltsa ki a szervezet túlzott immunválaszát.

A tudós társadalom szkepticizmusa, a rendelkezésére álló kevés finanszírozás ellenére meggyőződéssel hitt abban, hogy ez a technológia hatékonyan bevethető lesz majd genetikai betegségek kezelésére. Kitartóan folytatta munkáját, míg a járvány miatt a célra szánt sok pénz által felgyorsíthatta a kutatást, a módszer tesztelését és végül a BioNTech cég piacra dobhatta a Karikó szabadalma alapján kidolgozott vakcinát.

Krausz Ferenc, a Németországban élő Nobel-díjas fizikus az elektron mozgásának megfigyelését és lefényképezését egy attoszekundum (a nanoszekundum egymilliárdod része) alatt lehetővé tevő szerkezet megalkotásáért kapta a legnagyobb elismerést (két tudós társával megosztva), a hivatalos meghatározás szerint „az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozására szolgáló, attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”. Ezekkel a molekulákon belüli mozgást is lehet tanulmányozni, e technológiával pedig a mai számítógépeknél ezerszer gyorsabb kvantumszámítógépeket is meg lehet majd alkotni – tudhattuk meg Pető Máriától Krausz találmányának jelentőségét.

A továbbiakban a Székely Mikó Kollégium egy diákcsapata mutatta be az általuk alkotott, vonalkövetésre alkalmas kis robotot, majd az érdeklődők megtekinthették a tárlatot, úgy, hogy a standoknál a Hírközlési Egyesület tagjai magyarázattal is szolgáltak a berendezéseket illetően, mi több, amit lehetett, azt működésbe is hozták. Ez pedig úgy tűnik, tetszik a nagyközönségnek, hiszen mint Beke Csongortól, az egyesület ügyvezető igazgatójától megtudtuk, tavaly közel 600 látogatója volt a magyar feltalálókról szóló kiállításnak, idén pedig már az első napra több mint 300-an regisztráltak.

A szervezők a Hírközlési Egyesület támogatására 100 lejes Neumann-bankót, 50 lejes Goldmark- bankót, 10 lejes Korda-bankót és 5 lejes Puskás-bankót bocsátottak ki. A látogatók e bankók (tulajdonképpen adománylevelek) megvásárlásával támogathatják a Sepsi TeleTár távközlési, videotechnikai, hangtechnikai és számítógépeinek felújítását, szervizelését.

Fotó: Tuchiluș Alex