Hányatott sorsuk miatt sokan azt sem tudják, hogy léteznek kiválósági központok

Szinte-szinte az árral szemben úsznak azok a pedagógusok országszerte, akik valóban tenni akarnak azért, hogy a kivételes képességű diákok érvényesíthessék talentumaikat. A kiválósági központok egy évtizeddel ezelőtt ugyan megalakultak, aztán szépen elsorvadtak, hogy néhány éve ismét újjáalakuljanak. A háromszéki központ mindennapjaiba kaptunk egy kis betekintést.

Csak az ott dolgozó pedagógusok elhivatottságán múlik, hogy a háromszéki Kiválósági Központ – az ország sok hasonló intézményével ellentétben – szép eredményeket tud felmutatni és a tehetséges diákoknak jó lehetőségeket nyújt a kibontakozásra. Pető Mária igazgatónő a Kovászna megyei prefektus legutóbbi sajtótájékoztatóján részletesen bemutatta a központ tevékenységét, az elért eredményeket, illetve azokat a mindennapi nehézségeket, amivel szembesülnek.

A Kiválósági Központ 2014-ban miniszteri rendelettel alakult meg, de ténylegesen csak 2018-ban kezdhette meg tevékenységét, amikor a sepsiszentgyörgyi önkormányzat biztosította a fizetésalapot az ott dolgozó tanároknak. Kezdetben 14 megyében létezett ilyen intézmény, majd 2020-ban felszámolták azokat és 2021-ben egy újabb tanügyminiszteri rendelettel minden megyében elrendelték létrehozásukat. Ám a tanárok és diákok érdektelensége következtében sok helyen kívánnivalót hagy maga után az ott folytatott munka.

Az országban folytatott tehetséggondozást illetően Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő, aki szintén jelen volt a prefektusi sajtótájékoztatón, úgy vélekedett: „nagyon sok projekt van országos szinten, amelyek célcsoportját a hátrányos helyzetből származó gyermekek képviselik, de szinte teljességgel hiányoznak a kiváló teljesítményt nyújtó tanulók támogatását szolgáló intézmények és a rájuk fordított erőforrások. Ezek hiányában pedig nehéz lépést tartani a fejlettebb országokkal.”

Az alkalmazott tudományok iránt a legnagyobb az érdeklődés

A Kovászna megyei tanfelügyelőség alárendeltségében működő kiválósági központ saját székhely híján jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban fejti ki tevékenységét, illetve ez évben működtetett két csoportot Kézdivásárhelyen is. Az első évben 155 gyermekkel indultak, a 2023/2024-es tanévben közel 500 diák járt a különböző csoportokba, melyek közül legnépszerűbb a matematika és informatika, alkalmazott fizika és informatika (robotika), de a biológia (biofizika-biokémia, genetika) és angol csoportokra is nagy az igény, idén pedig újdonságként művészeti és drámacsoport is indult.

A diákok felvétele egy teszt alapján történik, és a különböző modulok zárásakor egy záróvizsgát is le kell tenniük, akiknek ez sikerül, azok az újabb csoportokba is felvételt nyernek. A tanárok a kezdeti tesztek alapján állítják össze a tevékenységi tervet: az itt folyó munka nem hasonlít az iskolai szakkörökéhez, nem is különórát jelentenek, a diákok logikai gondolkodását igyekeznek fejleszteni – jelezte Pető Mária.

A központban való munka nagy erőfeszítést, elhivatottságot kíván meg diákoktól és tanároktól egyaránt: előbbiektől azért, mert a magas, 35-40-es heti tanóraszám után még újabb 3 órás délutáni szellemi tevékenységet bevállalni nagyon megterhelő, a tanároktól pedig azért, mert nagy kreativitást és folyamatos készenlétet, hétvégi, vakációban tanítást, illetve tantárgyolimpiákra, országos és nemzetközi megmérettetésekre való utazást igényel.

A csoportokat többnyire Kovászna megye városaiból származó diákok alkotják, de egyes tanulók Bodokról, Csernátonból, és Kőröspatakról is vállalták a bejárást.

A külső támogatás ingatag alapokon áll

Az igazgatónő elmondta, több intézménnyel is együttműködnek annak érdelében, hogy a gyermekek jobb eredményeket érjenek el, a diákok pedig szép eredményeket mutatnak fel. Egy középiskolás diáklányokból álló biokémiai kutatócsoport az akadémiai közeg által is értékelt eredményeket mutatott fel a C és D-hepatítisz vírus azonosításában, illetve a mikroműanyagok halakra és általában a faunára kifejtett hatását vizsgálva.

Az informatikusok minden évben részt vesznek egy országos és nemzetközi CanSat versenyen, melyet az Európai Űrügynökség is támogat. Ezen egy sörösdoboznyi méretű műholdat kell összeállítaniuk, amelynek légköri méréseket kell végeznie és azok eredményeit továbbítani aegy számítógépre. Egy másik csoport egy robotprototípust állított elő, amely szintén végez a levegőminőségre vonatkozó ellenőrzéseket, de közben a talajt is feltérképezi a felszerelt kamerákkal.

Mint észlelhető, a központban folyó gyakorlati tevékenység elég anyagigényes, a szerkentyűk kellékei viszonylag drágák (a miniszatellit például 500 euró), de a minisztérium kizárólag a tanárok fizetésalapját biztosítja, a többi pénzt tehát támogatásokból igyekszik megteremteni az igazgatónő. Időnként így is elkerülhetetlen, hogy a diákok ne nyúljanak a saját zsebükbe. Az optimális működéshez szükséges lenne még egy saját székhelyre, jól felszerelt laborokkal, továbbá egy pénzalapra is a diákok versenyekre utaztatásához és táboroztatásához, a tanárok speciális kiképzéséhez, illetve az intézmények részéről igénybe vett tudományos munkatársak munkájának honorálásához is, mert nem mindenki adja ingyen az idejét – zárta beszámolóját Pető Mária.

Címlapfotó: Bodor Tünde