Bálványos is a román nacionalisták célkeresztjébe került

Bálványos(fürdő) nevét szeretné elrománosítani a törvény erejével Neagu Ionuț, az AUR Kovászna megyei szenátora. Azt szeretné elérni, hogy Bálványos a hivatalos iratokban ezentúl Bâlvăniș néven szerepeljen.

A bodzafordulói születésű, Kézdivásárhelyen, majd huzamosabb ideig Londonban élő Neagu Ionuț számára is teljesen váratlanul, szavazat-visszaosztás révén lett 2020-ban Kovászna megye szenátora az AUR színeiben. Mindmáig nem nagyon lehetett nyomon követni parlamenti ténykedését, ám most törvénytervezettel rukkolt elő: azt szeretné elérni, hogy Bálványos a hivatalos iratokban Bâlvăniș néven szerepeljen.

Amint az indoklásából kitűnik, számára elfogadhatatlan, hogy a különböző hivatalos jegyzékekben, programokban a Balvanyos szót használják mind Bálványosfürdő, mind Bálványosvár esetében, hiszen ez egyértelműen a magyar megnevezés átvétele, ékezetek nélkül. Ez szerinte a vidék „idegen” jellegét sugallja, holott a régi román nyelvben még használták a ’nagy fatönk’, ’fatörzs’, ’gerenda’ jelentésű bălvan/bâlvan/balvan szót, és ez alapján Bálványost nyugodtan lehetne Bâlvăniș névvel illetni.

Ehhez analógiákat is talált a távoli Mehedinți megyében (Bâlvănești), valamint a Bánságban (Balvaniște), és látszólag nem zavarja, hogy a környéken csak a 18. század óta jelenlévő románség nem ezt a megnevezést használja a Torjához tartozó üdőlőtelep esetében. Az általa és még hét AUR-os társa által aláírt törvénykezdeményezést október 4-én iktatták, és a kezdeményező szerint a Román Akadémia támoagatását is magukénak tudják.

Egyelőre nincs napirenden

A Bálványos elrománosítását célzó törvénytervezetet egyelőre nem tárgyalja a szenátus – tudtuk meg Fejér László Ödöntől, az RMDSZ Kovászna megyei szenátorától. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy a veszély végleg elmúlt volna.

Fejér László Ödön hétfőn arról tájékoztatott, a szenátus állandó bürója egyelőre nem tűzte napirendre a kérdést, ahhoz előbb megvárják a kormány illetékes szervének állásfoglalását. Ezt elvileg a hónap végéig kell megküldenie, és majd csak azt követően kerülhet sor a megvitatására.

Az RMDSZ Kovászna megyei szenátora felháborítónak tartja, hogy még ma is akadnak olyan politikusok, akik Trianon utáni elrománosítási törekvések szellemét akarják újjáéleszteni. Meggyőződése szerint a Bálványos névhez már csak azért sem szabad hozzányúlni, mert az mostanra országos brand-et testesít meg, ráadásul nemcsak a környékbeli, az ország más részein élő románok is immáron évszázadok óta ezen a néven ismerik a Torjához tartozó fürdőhelyet.

„Ez a törvénykezdeményezés is jól mutatja, hogy az AUR-t milyen szándékok vezérlik, illetve mily eszközök révén képzelik el ők Románia fejlesztését, és hogy Neagu Ionuț menyire tiszteli az itteni embereket, a hagyományainkat, az örökségünket” – tette hozzá a háromszéki politikus.

Egy kis történelem

A Kézdiszék melletti, de jogilag nem a székhez, hanem 1876-ig Felső–Fehér vármegye enklávéjához tartozó Bálványosvárat vélhetően a magukat a székely rabonbánok leszármazottjainak tartó Aporok építtették valamikor a 11–13. században, a hagyomány szerint már Szent István uralkodása idején, „mikor ő a magyarokat a keresztény hitre térítette, némelyek a gonoszságban makacsul megmaradván a Bálványos nevű várakban áldoztak hamis isteneiknek.”

Az ősvallásnak a római katolicizmussal folytatott végső küzdelmét Jókai Mór is feldolgozta Bálványosvár című regényében. Az írott források 1360-ban Castrum Balwanus néven említik. Ugyanakkor Tusnádfürdő mellett is közismert a csíki Bálványosvár, a Szolnok–Doboka történelmi vármegye területén pedig egy másik Bálványosvár maradványai.

A Bálvány(os) szó már egy 1002-ből származó oklevél későbbi átiratában előfordul, a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében baluuan, az 1211-es Tihanyi összeírásban pedig Balanus formában szerepel ’kőoszlop, határkő’ jelentésben. Bálványos formában 1584-ben, bálványoz formában 1508-ban írták le először, legalábbis a fennmaradt oklevelek tanúsága szerint.

A finnugor lóellenzővel szerkesztett A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szláv átvételnek tartja, bár elismeri, hogy az orchoni feliratokban szereplő balbal (‘síremlék’) szóval is összefüggésbe hozható. Ez viszont vélhetően kínai eredetű, így akár tőlük is átvehettük, közvetlenül vagy a hunok révén, és így végső soron az sem elképzelhetetlen, hogy a szlávok tőlünk vagy valamelyik ótörök néptől kölcsönözték, és onnan került – jóval később – a románba. Ugyanis a szlávban is elsősorban ’nagy kő, sziklatömb, gerenda, oszlop, szobor’ jelentésben használják, és koránt sincs annyi többletüzenete, mint a magyarban.

Azt már csak érdekességként tesszük hozzá, hogy egyes feltételezések szerint a „bálvány” szónak az ószövetségi „Baal” névhez, a kánaáni népek pogány isteneihez lehet köze; a héber baál szó is eredetileg ’úr, férj’ jelentésű…

Fotó: Kocsis Károly