Óvodásként még jól tanultunk, de aztán jön a suli…
Hatékony tanulási módszerek címmel tartott előadást a kézdivásárhelyi Kanta Szakképz...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A köztudatban csak iskolapszichológusként ismert iskolai tanácsadók Háromszéken a Kovászna Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központhoz (CJRAE) tartoznak. Tény, hogy sokkal több szakemberre lenne szükség, hiszen jelenleg is 800 tanuló jut egy tanácsadóra, bár az utóbbi időben jelentősen javult a helyzet; korábban ez a szám 1000 volt – tudtuk meg Szőcs Leventétől, a háromszéki központ igazgatójától.
Rögtön hozzátette, az viszont jó, hogy területileg most már az egész megye le van fedve, azaz a legkisebb falusi iskolába is bejár egy-egy tanácsadó (kivéve Dálnokot, ahol az igazgató nem kérte ezt), jövőre pedig adott a lehetőség, hogy még alkalmazzanak szakembereket, sőt, kifejezetten iskolapszichológusokat: tanácsadóként dolgozni ugyanis pszichológusi, gyógypedagógusi, pedagógusi, szociológusi végzettséggel is lehet.
Több iskolai tanácsadóval is elbeszélgettünk azzal a céllal, hogy egy átfogó képet kapjunk arról, hogy mik azok a problémák, amivel a sepsiszentgyörgyi iskolások küszködnek.
Papp Ágota, aki a Nicolae Colan Általános Iskolában dolgozik tanácsadóként, bepillantást engedett számunkra a rendszer egészének működésébe. Mint elmondta, munkája felerészben egyéni tanácsadásból, felerészben pedig óraadásból, illetve a pedagógusokkal, szülőkkel tartott konzultációkból áll, utóbbiak fókuszában különböző magatartásproblémák, nevelési helyzetek állnak.
Sok a prevenciós jellegű tevékenység az iskolában: nagy igény van arra, hogy erőszak- vagy zaklatásmegelőző célzatú csoportos tevékenységeket tartsanak akár osztályfőnöki órákon, akár az Iskola másképp hét vagy Zöld hét programjainak keretében. Az opcionális órák keretében is lehet beszélgetni személyiségfejlesztésről, tanulási stratégiákról, önismereti kérdésekről vagy pályaorientációról. A cikluskezdő osztályokra kiemelten figyelnek.
„Jól működik az is, ha nagyobb erőket megmozgatva mesélünk bizonyos témákról. Tavaly kezdtem el egy, az agresszió megelőzésének céljából indított programot »Velem lehet játszani« címmel. Sokszor van konfliktus a felsősök és alsósok között (pl. azért, hogy ki foglalja el a focipályát), ezért a korosztályok közti szakadékot úgy próbáltuk áthidalni, hogy a nagyobbakat kortárs-segítőként, játékköveteknek készítettünk fel: a 7-8-os diákok a kisebbeknek (előkészítőtől a 6-osztályig) egy 50 perces játékos foglalkozást vezettek le az Iskola másképp héten” – részletezte a megelőzést szolgáló erőfeszítéseket a Colan iskola tanácsadója.
Ami az egyéni tanácsadást illeti, az általános iskolában jellemzően nem a tanulók keresik meg valamilyen problémával a tanácsadót, hanem a pedagógusok hívják fel a figyelmet arra, hogy valamelyik gyermek nehézségekkel küszködik, vagy az osztályban adódik egy kezelést igénylő helyzet.
„Ha egy pedagógus jelez egy nehéz helyzetet, mindig a szülőkkel tisztázzuk a teendőket: szükség van-e az én beavatkozásomra, illetve melyek a közös szempontjaink, mik azok a célok, amelyeket az iskolai környezetben el lehet érni – az iskola ugyanis behatárolja a lehetőségeket. A szülőknek folytatniuk kell(ene) a mi munkánkat, tehát tisztáznunk kell mi és miért fog történni. Minden egyéni esetben a tanácsadást megelőzi a szülőkkel való szerződéskötés, az ő beleegyezésük nélkül nem történhet semmi.”
Van amikor összetettebb konfliktushelyzet van, például bántalmazás, de sok a szorongásos alapú probléma, vagy a tanulás vagy a társakkal való kapcsolatok miatt. Olykor előfordul az is, hogy a szülő keresi meg az iskolai tanácsadót: segítséget kér, mert nem látja át, hogy egy aktuális élethelyzetben hogyan kezeljen egy nehézséget. A gyermekek szorongása mögött erőteljes teljesítménykényszer, a saját magukkal szemben támasztott magas elvárások vannak. Ilyenkor azon dolgoznak a szakemberek, hogy az önelfogadás, énkép váljon le egy kicsit a teljesítményről.
„Nálunk nagyon sok a sajátos nevelési igényű (román rövídítéssel CES-es, magyarul SNI-s) gyermek is. Őket a a humánerőforrás központnak egy felmérő bizottsága azonosítja egy komplex felmérés során. Amennyiben kiderül, hogy a gyermek SNI-s, plusz juttatásokat igényelhet az iskolától: a fejlesztő pedagógus hetente egyszer foglalkozik vele és konzultál a tanárokkal is, hogy alakítsák elvárásaikat a gyermek szintjének megfelelően. Ha a gyermek diagnózisa megkívánja, az egyéni foglalkozásokon kívül más módon is segíteni lehet a SNI-gyerekeket, például csökkentett tananyag, speciális módszerek, esetleg segédeszközök használata a tanulási folyamatban.”
Fazakas Ildikó két lakótelepi iskolában is tanácsadóként dolgozik: a sok hátrányos helyzetű által lakott Csíki negyedben a Gödri Ferenc Általános Iskolában, illetve az Állomás negyedi Ady Endre iskolában, amelyhez körzetileg a közeli falvak – Kilyén, Szotyor, illetve a szépmezői lakótelep – gyermekei is tartoznak.
Itt kissé más jellegűek a felmerülő gondok: több tanuló van, akiket a szülei(k) átmenetileg elhagynak, mert külföldön vállalnak munkát, így a gyermekek a sürgősségi elhelyező központba, majd családi nevelőotthonba kerülnek. Sokszor a szülők hiánya miatt könnyen sodródni kezdenek, rossz befolyással bíró kortárs-csoportokhoz csapódnak, így már a pedagógusoknak a deviáns viselkedés első jeleire lépni kell, a nagyobb bajokat megelőzendő.
A lányok korai szexuális kapcsolatainak megelőzésére is hangsúlyt fektetnek a tanácsadók. A Gödriben igyekeznek a gyerekeket olyan tevékenységekbe bevonni, amelyben sikerélményük lehet (sakkozás, malmozás, focibajnokság), az iskolaelhagyást célzó pályázatoknak (PNRAS-program) köszönhetően pedig kirándulásokra viszik őket. Ebben az iskolában többnyire nincs a gyerekek mögött támogató családi háttér, magántanárt sem szokás fogadni, így a tanuló hamar szembesülhet azzal, hogy nem tud megfelelni a követelményeknek: elkezd szorongani, frusztrálódik, agresszív lesz.
A családi gondok miatt is gyakoribbak a megkeresések: van példa arra, hogy egy hetedikes gyermek szülői szerepbe kényszerül, kisebb testvéreit óvodába viszi, szülői értekezletekre jár el. Az sem egyedi eset, hogy bántalmazó családban élő gyermeknél mutatkoznak nehézségek, de a válás miatt az apával való kapcsolattartásról is beszélni kell a gyerekkel, mert anyukája elmondása szerint szorong, nem alszik jól.
Egyébként mindkét iskola kicsinek számít, így mindenki ismer mindenkit, a pedagógusok együttműködnek, figyelnek a gyermekre és jelzik a tanácsadónak, ha gond van.
Az Ady Endre iskolában kevesebb a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, ott nagyobb arányban vannak tanulási gondok. Itt is hiányzik a szülői háttér, a gyermek követésének hiánya, nem nézik meg, nem ellenőrzik a házi feladatot. Míg elemiben a délutáni oktatás némileg pótolja a szülők figyelmének hiányát, annak megszűntével a felsősök hamar lemaradnak.
Itt is vannak válások, külföldön dolgozó szülők hiányát szenvedő gyermekek. És hát az is gyakori, hogy ha itthon van a szülő, akkor sem tud a gyermeke problémáinak megoldásában az iskolai tanácsadóval együttműködni. Sőt, még az egyszeri, első megbeszélésre is nehezen elérhetők.
„Az ideális az lenne, ha legalább tíz alkalommal jönne a szülő is a megbeszélésekre. Magyarországon például törvény kötelezi a szülőt, hogy ő is részt vegyen az üléseken az eredmény érdekében. A mi munkánkat ilyen értelemben nem támogatja a törvénykezés” – jelezte Fazakas Ildikó.
Papp Ágota tapasztalatai szerint viszont a szülők általában elismerik, hogy gond lehet a gyermekükkel, legnagyobb részben nyitottak, és ugyanígy a gyermekek is szeretnek a tanácsadói órákra járni, kitartóak a folyamatban.
Ezzel ellentétben megtörténik az is, hogy a látszólag együttműködő szülő sem szolgálja a gyermek javát. Szőcs Levente tud olyan esetről, amikor az édesanya azért kért igazolást az iskolától, illetve a tanácsadótól arról, hogy gyermekét megviselte a válás, hogy azt felhasználja az apa ellen a törvényszéki válóperben. „A gyermeknek tudjuk támogatni, de az otthoni cirkuszt nem tudjuk megszüntetni” – húzta alá háromszéki erőforrás központ igazgatója.
Sztakics Éva, az ugyancsak sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium volt igazgatója (aki egy hónapja ismét Sepsiszentgyörgy alpolgármestere) iskolai problémákra vonatkozó tapasztalataiból a következőket osztotta meg a Székelyhonnal.
„Mivel nálunk integráló jellegű az oktatás, a gyerekek csak nagyon különleges esetekben kerülnek a speciális oktatásba. Ha a tanító néni javasolja, hogy iskolai tanácsadó foglalkozzon a gyerekkel, sokszor előfordul, hogy a szülő nem fogadja el a pedagógus véleményét, holott az idejében megkezdett foglalkozás jobb eredményeket ígér.”
Ettől függetlenül, a tanácsadó egy évben egyszer minden osztályba el kell jusson, hogy tájékoztassa a gyermekeket a lehetőségről, arról, hogy hozzá lehet fordulni, még akkor is, ha nem iskolai keretek között éri valamilyen megrázkódtatás őket.
Azonban a kollégiumban éppúgy, mint a szakközépiskolákban előfordul a zaklatás: ilyenkor a zaklatót és áldozatát is meg kell hallgatni.
Bár ritkábban, itt is van olyan gyermek, akinek szülei (vagy legalább egyikük) külföldön dolgozik, de előfordulnak testképzavarok, evészavarok (anorexia-bulimia), és ciklusváltáskor az új közösségbe való beilleszkedés is gondot jelenthet. „Igyekeztünk ezeket rögtön lereagálni” – mondta Sztakics Éva. Ugyanakkor a középiskolásoknál már feltűnnek a kapcsolati problémák és a teljesítménykényszer, a szorongás.
A jövő kihívása, hogy a tanácsadói rendszer tovább bővüljön, hogy minden gyermek számára elérhetővé váljon a segítség. Hiszen egy támogatott gyermek, aki képes szembenézni problémáival, nemcsak az iskolában, de az életben is sikeresebbé válhat – vonható le egyfajta következtetés.
Címlapfotó: Nicolae Colan iskola