Saját társuk nyomta fel a 64 vármegyéseket

Saját társuk nyomta fel a 64 vármegyéseket– az erdely.atlatszo.hu ezzel a címmel közölt beszámolót a terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi fiatalok perének január 27-i, bukaresti tárgyalásáról. Ebből többek között kiderül, hogy 2015 októberében, amikor állítólag merényletet terveztek december 1-jére, nem a román hírszerzés hallgatta le a hatvannégy vármegyéseket, hanem egyik társuk – most „védett tanú” – rögzítette titokban a megbeszélést, és juttatta azt el a hatóságoknak. Rajta kívül egyetlen ember vallott Beke István Attila és Szőcs Zoltán ellen: Bandi Szabolcs. Alább a portál riportjából közlünk részleteket.

A Bukaresti Táblabíróság földszinti termében ülünk 2017. január 27-én, déltájt. Fontos rögzíteni az időpontot, elvégre az ember nem mindennap számol le a tévhittel, hogy a román igazságszolgáltatás nem egy humánus intézmény. Márpedig éppen ez zajlik. A bírói emelvény mellett elhelyezett méretes kivetítőn természetfilmek sorakoznak: egymással versengő halrajok, kaptárban szorgoskodó méhek kötik le a figyelmet, a háttérben kellemes zene szól, a teremben kisebb csoportok beszélgetnek. Kisiskolások teadélutánján lehet hasonló a hangulat.

Közben a bíróság technikusa a méheket megszégyenítő szorgalommal készül arra, hogy lejátssza a nyilvános tárgyalás résztvevőinek a beszélgetést, amelynek alapján a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (DIICOT) vádat emelt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két vezetője ellen.

A tolmács nem vállalja a felelősséget

A tolmács is ugrásra készen vár, hogy indulásból visszautasítsa a bíró által rászabott feladatot, ami abban állna, hogy összevesse a lehallgatott beszélgetést az ügycsomóba lefűzött szöveggel. Vita támad. A tolmács szerint ezt csakis a magyar szöveggel a kezében teheti meg, hiszen a beszélgetés is magyarul zajlott. Miután a bíró a saját szemével meggyőződik róla, hogy a tolmács kezébe adott irat tényleg románul íródott, vagyis fordítás, az írnok behoz valahonnan egy nagy halom dossziét… Az adott körülmények között a tolmács nem hajlandó igazolni, hogy a vád fordítója által készített szöveg hitelesen visszaadja a hangfelvételen elhangzottakat.

Beke István és Szőcs Zoltán ellen 2016. május 18-án emelt vádat a DIICOT. A nyilvános tárgyalási szakasz szeptember 13-án kezdődött, október 7-én hallgatták ki az első tanút. Az azóta lezajlott három tárgyalás alaposan átrajzolta az állítólagos merényletről alkotott képünket. Kiderült többek között, hogy a vádiratban szereplő kulcsmondat magyarul teljesen másként hangzik. Bármit terveztek is, arról Beke nem azt mondta, hogy „megcsináljuk” (facem, a román fordítás szerint), hanem hogy „meglátjuk”.

Ezt többszöri visszajátszásra magunk is halljuk, de egyebet se sokat. Nem tudni, milyen lehet a mintegy háromórás beszélgetés egésze, de az a 25 perces részlet, amelynek meghallgatását nyilvános tárgyaláson a bíróság engedélyezte, rettenetesen zajos, hol túl halk, hol túl hangos, és emiatt torz. Sok a párhuzamos beszéd is, így jóformán csak szavakat lehet kivenni, azokat is ritkán. Ennek alapján elég nehéz lehet határozottan kijelenteni bármit.

Az egykori bajtárs mindent elárul

Viszont Bandi Szabolcsnak ez sikerült. Az október hetedikén elsőként kihallgatott egykori HVIM-tag saját vallomása szerint Beke és Szőcs barátja volt 2015 decemberéig. Előtte hét éven át volt tagja a HVIM-nek, ebből négyben „egy szűkebb körhöz tartozott”. Egyike volt annak az öt személynek, akik részt vettek a Beke cégirodájában, a vád szerint 2015. október 10-én lezajlott „konspiratív találkozón”, amelyen leszögezték – szintén a vád szerint – a december elsejei „merénylet” részleteit.

Bandi helyenként nem egy magyar nyelvű környezetben felnőtt székely ember szavaival mesél, hanem mintha a vádiratból idézne. Néhány alkalommal fel nem tett kérdésekre válaszolva alaposan bemártja egykori bajtársait. Szerinte Szőcs Zoltán állt elő a december elsejei „meglepetés” ötletével.

Bíró: És miben állt volna a meglepetés?

Bandi: Hogy felrobbantsuk.

Bíró: Hol robbantsatok?

Bandi: A városközpontban, ahol a katonai parádé lesz.

Bíró: A Románia nemzeti ünnepe alkalmával szervezett parádén?

Bandi: Igen.

Vallomásában Bandi segít az ügyészségnek, és nem segít a vádlottaknak. Egy adott ponton megemlíti, hogy a beszélgetés fordításában nem jelenik meg, hogy a résztvevők sokszor felnevettek, de amikor a bíró ennek a jelentőségéről kérdezi, visszakozik. (…) Azt, hogy nem vihettek magukkal telefont kikapcsolt állapotban sem, Bandin kívül csak a védett tanú állítja. (…)

A kihallgatás december 5-én videokonferencia útján zajlik, a védett tanú egy elkülönített helyiségből, ún. zártláncú hálózaton csatlakozik a tárgyalóteremhez. Az arcát kitakarták, a hangját eltorzították, bár annyi kivehető, hogy férfi. Nem tudja felsorolni, kik vettek részt az október 10-i találkozón, viszont megerősíti: ő rögzítette az ott elhangzott beszélgetést. Az ügyész kérdésére elmondja, hogy mi volt a „petárdaszerkezet” célja: „Kézdivásárhelyen, a románok ünnepén kellett volna működésbe jöjjön”. A tolmács elakad, és zavarában visszakérdez: fel kellett volna robbantani? „Működésbe kellett volna hozni” – hangzik a válasz. Az ügyész ezzel szemben a „robbantás” céljáról érdeklődik. A védelem nem szól közbe…

Szőcs Zoltán ügyvédjének több kérdését elutasítja a bíró, mert szerinte nem relevánsak, vagy alkalmasak a tanú kilétének a felfedésére. Jegyzőkönyvbe az kerül, amit a bíró kérdez: részt vett Szőcs Zoltán és Beke István a találkozón? A válasz: igen, de nem tudja megmondani, rajtuk kívül ki volt ott, és mi egyébről beszéltek. (…)

Bandi megváltoztatta vallomását

A védett tanúval ellentétben Bandi Szabolcs azt állítja, nem Beke István, hanem Szőcs Zoltán javasolta, hogy tolvajnyelvet használjanak, és az összekötött petárdákra a továbbiakban pizzaként utaljanak. Elmondja továbbá, hogy december folyamán, Beke István előzetes letartóztatásba helyezése után felkereste őt Szőcs Csongor (Szőcs Zoltán testvére – szerk.).

„Megállapodtunk az ő kezdeményezésére, hogy ha kihallgatnak, azt állítsam, hogy a legutolsó gyűlésen vicceltünk” – idézi fel Bandi, hozzátéve, hogy ennek megfelelően tett vallomást az ügyészeknek 2016 januárjában, majd utólag módosította a vallomását, miután meghallgatta az októberi ülés felvételét. Később felrója Szőcséknek, hogy noha ügyvédet ígértek neki, cserbenhagyták, egyedül kellett megjelennie az ügyészségi kihallgatáson. (…) Szintén Bandi Szabolcs erősíti meg, ami az ügyészség szerint a HVIM elsődleges motivációja: Nagy-Magyarország visszaállítása. (…) (Bandi és a védett tanú kihallgatásán egyébként Szőcs Zoltánt egy ideges fiatal lány képviselte, a „rendes” ügyvédjének fontosabb dolga akadt másutt.)

(…) A bíróság a későbbiekben dönt arról, hogy engedélyezi-e a hangfelvétel, valamint a vádlottaktól lefoglalt tárgyak szakértői elemzését. Több kérdés vár megválaszolásra ezekkel kapcsolatban. Például az, hogy létezik-e pokolgép, illetve pontosan ki mit mondott az ominózus találkozón, a beszélgető feleket ugyanis minden jel szerint az ügyészség fordítója azonosította.

Eddig a szemelvények a portál beszámolójából. Mi Bandi Szabolcsot is megkérdeztük.

— Tényleg a két társa ellen vallott?

— Amikor Szőcs Zoltán ügyvédje megszervezte, hogy hallgasson ki engem is DIICOT, előtte megbeszéltük, mit fogok mondani stb. Azonban a kihallgatáson, amikor szembesítettek azzal a hangfelvétellel, ami azon a bizonyos októberi megbeszélésen elhangzott, nem volt más választásom, mint igazat mondani. Nem vallottam ellenük, csak nem hazudhattam. Ugyanis figyelmeztettek, hogy a hamis tanúzás büntetendő, így inkább elmondtam az igazat, mert az semmit sem változtatott a helyzeten.

— Pontosan miféle igazságra gondol?

— Igazoltam, hogy igenis lezajlott az a megbeszélés, amit Beke István irodájában tartottunk, és amin én, Beke István, Szőcs Zoltán, Szőcs Csongor és Hodor István vettünk részt.

— Internetes portálokon az is felvetődött, hogy esetleg ön lenne a védett tanú…

— Összemosnak a védett tanúval, nem én vagyok az. Én különben is dolgoztam, amikor a védett tanú kihallgatása folyt, olyan helyen, ami könnyen ellenőrizhető.