Kocogás közben féltucatnyi pásztorkutya támadt rá

Kocogás közben rontott rá féltucatnyi nagytestű pásztorkutya Dimény-Haszmann Árpádra Ikalfalván. A férfi szerencsésnek mondhatja magát, hogy megúszta az ijedtséggel. Nem az ő az egyetlen, akinek meggyűlt a baja a pásztorkutyákkal.

A kézdivásárhelyi születésű, jelenleg Csernátonban élő Dimény-Haszmann Árpád jó pár éve fedezte fel a futás örömét, azóta télen-nyáron, egyedül vagy társaságban napi rendszerességgel sok kilométert tesz meg, főleg mezei utakon, de aszfaltozott falusi utcákon is. A szántóföldek, legelők, erdők mellett volt még része fenyegető kutyákban, mégsem érezte még magát soha olyan veszélyben, mint nemrégiben, amikor Ikafalva határában támadta meg hat, nagytestű juhászkutya. Közúton, a falu belterületén. Ez pedig már több volt a sok(k)nál.

„Az igazi és egyáltalán nem kellemes meglepetés a faragott falukapu után ért, amikor is előbb egy, majd kettő, aztán három, végül pedig hat juhászkutya rontott rám, bocsánat: rohant felém veszettül ugatva. Nyilván tudom, hogy nem szabad elszaladni a kutyák elől, de én úgy döntöttem, növelem a távot, igyekszem a védett területükről minél előbb kikerülni. Jelzem, végig az aszfaltúton voltam, ott, ahol mindenki közlekedik. A falu bejáratánál, fényes nappal, hiszen délután 4 óra volt. A kutyák jóval a falukapu után is kisértek, és nem volt kérdéses, mik a szándékaik, bár amikor úgy láttam, esélytelen elfutnom, egy fának vetettem a hátam, és üvöltözni kezdtem feléjük, amitől megtorpantak, majd onnantól nem jöttek többé utánam” – írta első felháborodásában egy Facebook-bejegyzésben.

Akkor hát nem is történt támadás?!

Akkor hát nem is volt kutyatámadás, csak egy kis ijesztgetés – mondhatnánk. Valóban, szerencsére elmaradt a harapás, de mivel sehol senki nem volt, aki rászólhatott volna az ebekre, akár komolyabb baj is lehetett volna. Azon az úton ráadásul gyerekek, idősek is közlekednek, akik talán nem találják meg a megfelelő módot a kutyák távoltartására. Végül is ilyen megfontolásból lépett Árpád a tettek mezejére, és mint kiderült, sokak gondját felvállalva.

Miután a közösségi oldalon közzétette a vele történteket, számos falubeli osztotta meg hasonló élményeit, és jelzett további, megoldásra váró kutyaveszélyt Csernátonban, Ikafalván, de még más helységekben is. A község új polgármestere, Mágori István is felvette a kapcsolatot a kézdivásárhelyi kutyamenhelyet is működtető Benji Állatvédő Egyesülettel, amellyel a kóbor ebek begyűjtésére vonatkozó szerződése van az önkormányzatnak. Forró Béla, az egyesület mindenese és a helyi rendőrőrs vezetője, aki szintén olvasta a Facebook-bejegyzést, a sértett fél társaságában ment a helyszínre, ahol sikerült a kutyák tulajdonosával beszélniük.

„Örülök, mert békés beszélgetés volt, nem habzó szájú fenyegetőzés vagy valami hasonló. Úgy tűnt, sikerült megértetni az illetővel, mekkora veszélyt jelenthet az ún. civilekre az, hogy a nyáját kísérő közel tucatnyi kutya (amire állítása szerint azért van szüksége, hogy megvédje a medvétől) szabadon kóborol egy főúton, a település fő bejáratánál” – tájékoztatott a fejleményekről Árpád.

Mint megtudtuk, ilyen esetben, vagyis ha az eb (akárcsak egy is) szabadon kószál, és az emberek testi épségét veszélyeztető helyzet állhat elő, tulajdonosa legtöbb 300 lejre büntethető, de ha 15 napon belül fizet, ennek felével is megúszhatja az incidenst.

A kutyanevelés nem erőssége a háromszéki csobánoknak

Forró Béla beszámolója alapján annyival egészíthetjük ki az eddig elmondottakat, hogy a juhos gazda mintegy 150 jószággal szokott egy bérelt területen legeltetni – az eddigi enyhe időjárás miatt még van mit enniük az állatoknak –, és délután tereli vissza a karámhoz, ahol az Árpádra támadó hat kutya mellett további öt kószál. Ezek közül kettő kangal fajtajellegű, de egyik sincs megfelelő körülmények között, széltől védett, fedett helyen tartva.

A gazdát péntek reggel beidézték a rendőrőrsre, ahol tekintettel büntetlen előéletére, egy figyelmeztetéssel megúszta a történetet, noha a támadásért akár bűnügyi eljárás is indulhatott volna ellene, illetve a kutyák ivartalanításának elmulasztásáért 5 és 10 ezer lej büntetést is kaphatott volna. Igaz, még az is terheli, hogy a juhok számához mérten túl sok a kutya, de azt még el is néznék neki az emberek a medveveszélyre való tekintettel, ha nem veszélyeztetné a járókelők testi épségét.

Az állatvédő egyesület elnöke szerint a kutyák megnevelése, szófogadásra tanítása viszont egyértelműen nem erőssége a pásztoroknak Felső-Háromszéken. Forró Béla egyetlen kivételről tud e tekintetben. Legtöbben inkább még élvezik is, hogy az ebek ijesztgetik a turistákat, a járókelőket, mondja, míg a medvének néha tucatnyi kutya mellett is sikerül elvinnie az állatokat.

A szóban forgó gazdának „házi feladatokat” is adott a rendőrség: megfelelő körülményeket kellett teremtenie kutyáinak, illetve biztosítania, hogy azok nem szökhetnek el a magánterületéről.

Mi a teendő hasonló helyzetben?

„Nem azt kell nézni, hogy szomszéd, ismerős, falumbeli, »magyar ember«, hanem arra kell gondolni, hogy a felelőtlenségük miatt bárki megsérülhet. Sajnos nem egy olyan esetről hallottunk már Romániában, hogy megöltek valakit a kutyák” – vonja le Árpád a tanulságot, és nemcsak a maga számára.

Tanácsok hasonló kutyatámadás esetén: hívni a 112-őt, ők majd értesítik az állatrendőrséget, csendőrséget, rendőrséget, a helyzettől függően. És az eset után mindenképp panaszt kell tenni a rendőrségen, ne várjuk meg, hogy megharapjon a kutya, nem kell vérnek folynia ahhoz, hogy valaki áldozat legyen.

Címlapfotó: Pál Árpád