Ilyen, amikor az államnak nagyon kell a pénz

Nem aratott osztatlan sikert a vállalkozók körében az új kormány, hiszen többféle adóügyi és könyvviteli módosítással szorongatja őket. A Székelyhonnak Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő összesítette a kellemetlen újdonságokat.

A magyarul csak salátatörvényként (románul „ordonanta trenuleț”) emlegetett 156-os sürgősségi kormányhatározat öt fő területen módosította az adótörvénykönyvet, vágott bele a közepébe Debreczeni László adótanácsadó, a ConteExp könyvelési cég vezetője.

Ezek egyike a mikrovállalkozások besorolására vonatkozik: 500 ezerről 250 ezer euróra csökkent az éves összjövedelem határa, amely alatt még ebbe a kategóriába tartozik egy vállalkozás, jövőre pedig ezt 100 ezer euróra csökkentik. Székelyföldön, így Kovászna megyében is sok a mikrovállalkozás, az idei évre érvényes módosítás kb. 250 céget érinthet, de a következő évben várható második módosítás kétszer ennyi cégre lesz hatással – tudtuk meg a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, Edler Andrástól.

Másik fájó pontja a salátatörvénynek az osztalékadó növelése 8-ról 10 százalékra. Itt megjegyzendő, hogy ha egy cégtulajdonos még tavaly kiadta az osztalékot, január 25-ig még a 8 százalékos adókulccsal fizetheti be tartozását az államnak.

Az is érzékenyen ériontett sok vállalkozást, hogy eltörölték az építőiparban, élelmiszeriparban, IT-szektorban és mezőgazdaságban a 10 ezer lejes értékhatárig alkalmazott béradó-mentességet, megszüntették a nyugdíjbiztosításként ismert társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) csökkentett adókulcsát is, így tehát idéntől ezekben az ágazatokban is kötelezővé vált a 10 százalékos fizetésadó és 25 százalékos nyugdíjbiztosítási adó.

Sok port kavart az is, folytatta a megszorítások sorolását a szakértő, hogy a speciális építményeknek (oszlopok, vezetékek, mezőgazdasági építmények, platformok) megadóztatása újból érvénybe lépett (a román megnevezés alapján ezt „oszlopadóként” emlegetik). Ez az adónem 2015-ben szűnt meg, most „élesztették újra”. Ezután tehát minden ilyen építményt, ami szerepel a könyvvitelben, megadóznak.

Csak annyi öröm keveredett az ürömbe, hogy a tervezet szerint ez az adónem az építmény könyvviteli értékének 1,5 százaléka lett volna, a megjelent jogszabályban viszont 1 százalékot ír. Ennek a törvénynek az alkalmazási normáit március 31-ig aktualizálja a pénzügyminisztérium, akkor lesz pontosabban tudható, hogy milyen építményekről van szó. Az adó, két egyenlő részletben történő befizetési határideje június 30. és október 31.

Végül pedig megemlítendő, hogy az építőiparban még érvényes a 4582 lejes minimálbér, a többi, eddig kedvezményezett ágazatban (mezőgazdaság, élelmiszeripar) viszont január 1-től az általános 4050 lejes minimálbért kell kifizetni az alkalmazottaknak. Idén is érvényes viszont az a könnyítés, hogy a 4050 lejes minimálbérből 300 lej teljesen adómentes.

„Ez óriási csapás”

A salátatörvény 2024. december 31-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben és pár óra múlva már érvénybe is lépett. „Ez óriási csapás a vállalkozókra, szerintünk ilyen horderejű változtatások, de főképp az egyes szektorokban alkalmazott fizetésadó-mentesség eltörlésére legalább három, de inkább hat hónapos felkészülési időt kellett volna hagyni a cégtulajdonosoknak”, vélekedett Debreczeni László.

„A mi klienseink között is vannak olyan építőipari cégek, amelyek az egész 2025-ös évet lefedték munkaszerződésekkel – csakhogy az árajánlatokat a korábban érvényes rendelkezések alapján alkották meg, tehát még az adómentes bérköltségekkel számoltak. Most arra ébredtek, az eddig 10 százalékos tervezett profitjuk legfeljebb 5-6 százalék lesz. Mi minden követ megmozgattunk, hogy a vállalkozók számára kis időt nyerjünk, de nem volt sikerünk, az államnak nagyon kell a pénz” – mondta az adóügyi szakértő.

Fotó: Beliczay László