Disznótrágyából és erdészeti hulladékból közösségi fűtés? Működik!

Tudományos igényességű, számításokkal megalapozott, gyakorlatias és alkalmazható megoldásokat dolgoznak ki a megújuló energiák hasznosítására a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Karának végzős diákjai – de megvan-e a nyitottság ezek működtetésére?

A sepsiszentgyörgyi egyetem erdészeti és agrármérnöki karának végzős diákjait oktatóik arra buzdítják, hogy a változó idők követelményeihez igazodó megoldásokat keressenek. Dr. Sebestyén Tihamér egyetemi adjunktus arról számolt be a Székelyhonnak, hogy a megújuló energiák témakörében végeztek kutatásokat a diákokkal, illetve utóbbiak maguk is elmélyültek és tapasztalatokat szereztek az államvizsga-dolgozatukhoz végzett dokumentálódás és helyszíni terepszemlék során.

Az agrármérnöki szak egyik diákja, Babos Ede egészen konkrétan a Toro Impex Felső-háromszéki, lemhényi sertéstenyésztő farmjára alkalmazta a számításait: e szerint ha az évente három tenyészetet, azaz mintegy 10 ezer disznót nevelő farm trágyájából biogázt fejlesztenének, nemcsak energetikai szempontból önellátóvá lehetne tenni a farmot, hanem a keletkezett energia elegendő lenne még a mellette működő húsfeldolgozó hő- és villamos energiával való ellátására is, vagyis a havi 100-120 ezer lejes villanyszámlát el lehetne felejteni.

Ehhez szükséges lenne egy kb. 1,2 millió eurós befektetés a kezdeti beruházási és operatív költségek fedezésére, ami nem kis összeg, de ide „kell némi politikusi gondolkodás” – fogalmazott Sebestyén Tihamér. Ebben az esetben ez azt jelentené, hogy meg kellene pályázni a finanszírozást – ami mellé oda kellene tenni egy 20 %-os önrészt is – de beazonosították az erre a célra már létező kiírásokat is. A beruházás 6,5 év alatt térülne meg, ami egy jó közepes visszatérülési időnek számít.

„Mi úgy szeretnénk kiengedni a versenyszférába a diákjainkat, hogy egyúttal arra bátorítsuk őket, terjesszék az energetikai önellátásra való berendezkedés gondolatát” —  mondta az egyetemi oktató. – „Próbáljuk felkészíteni a hallgatókat a tudományos diákkörökön való aktív részvételre is.”

Az említett téma bemutatásával az agrármérnöki szak három diákja – Babos Ede, Tulit Zsombor akkor még harmadéves hallgatók és Boldizsár Attila mesterképzős – 2023-ban a magyarországi AgroVirtus versenyen második helyezést ért el.

Az innovációra való nyitottsággal még hadilábon állnak a székelyföldi vezetők

A leendő erdőmérnökök az agrármérnökökhöz hasonló módon arra koncentráltak, hogy hogyan hasznosítható az eddiginél hatékonyabban az erdészeti vágási hulladék, illetve az elsődleges feldolgozás után megmaradó hulladék a települések közintézményeinek fűtésére.

E téren már évek óta jól működő megoldások is vannak, többek között Maroshévizen, Csíkszentgyörgyön, a Homoródszentmártonhoz tartozó Lókodon, a háromszéki Esztelneken, Gelencén, ahol automatizált, faaprítékra szakosodott okoskazán rendszerrel biztosítják a fűtést. Bereckben 2023-tól központosított rendszerrel működik a mikro-távhőszolgáltatás, több középületet is fűtenek ilyen módon.

Az ilyen jellegű kezdeményezések lelkes segítője a 2011-ben alapított Green Energy Klaszter, amelynek nagy szakmai tapasztalatát az egyetemi hallgatók is hasznosítják kutatási projektjeikben – tudhattuk meg. Az egyetemistáknak remélhetőleg sikerül közreműködniük az érintettek – polgármesterek közbirtokossági és intézményvezetők – mentalitásának megváltoztatásában, akik néha információ, néha pedig nyitottság híján vannak.

Igaz, a változás esetenként a diákokra is ráférne, hiszen csak mintegy 20 százalékuk az, aki ambiciózusabb, többre vágyik az átlagnál és hajlandó pluszmunkát fektetni abba, hogy kiváló legyen. Velük a tanárok igen szép eredményeket tudnak elérni, a hallgatók 80 százaléka azonban megelégszik azzal, hogy átmegy a vizsgán. 

Fotó: Sapientia EMTE, Sepsiszentgyörgyi Kar