Ne hagyjuk az államnál, ami a miénk, például az adónk 3,5 százalékát

Megsüvegelendő kezdeményezéssel rukkolt elő az idén tízéves Erdélyi Innovációs Műhely. Arra ösztökélnek bennünket, magánszemélyeket, hogy adónk 3,5 százalékát ne hagyjuk az államnál, inkább segítsük vele a civil szférát.

Ön tud arról, hogy személyi jövedelemadója egy részével szabadon rendelkezhet, vagyis felajánlhatja valamely civilszervezetnek? Eleddig támogatott ily módon valamilyen egyesületet, sportklubot, alapítványt? Ha csak az egyik kérdésre is nemleges a válasza, kérjük, ne hagyja abba az olvasást!

Ne hagyja abba, mert az elmúlt napokban az Erdélyi Innovációs Műhely egy vitaindítóval szerette volna felhívni a figyelmet arra, hogy hatalmas társadalmi tartalékból meríthetnénk, amennyiben sikerülne megszólítani az erdélyi magyar polgárokat, éljenek az önrendelkezés egy kiváló formájával, személyi jövedelemadójuk 3,5 százaléka átirányításának lehetőségével a D230-as formanyomtatvány révén. A műhelyt vezető Gyenge L. Ervin úgy véli, az egymást érő közéleti hullámvölgyek idején különösen szükség van közösségeink azon felismerésére, hogy csak akkor tudunk sikeresek lenni, amennyiben élünk a minket illető jogokkal, főként a „hét szűk esztendő” politikai klímájában.

Radikálisan korlátozták a felajánlók körét

Miután adatigényléssel fordultak a Pénzügyminisztériumhoz és az Országos Adó- és Pénzügyi Igazgatósághoz (ANAF), az onnan kapott válaszokból kiderül, akár két-háromszor többen is adakozhattunk volna az elmúlt években. Most is megtehetjük (május 26-ig), de már lényegesen kevesebben, mert 2023 végén a PSD–PNL-kormány egy sürgősségi kormányrendeletben radikálisan korlátozta a felajánlók körét a 2024-es pénzügyi évre vonatkoztatva, és ez még most is érvényben van. Még akkor is, ha erről vajmi keveset lehetett és lehet olvasni.

Nevezetesen arról van szó, hogy – többek között – a nyugdíjasokat kizárták a lehetséges adományozók köréből. Az Erdélyi Innovációs Műhely indítvánnyal élt a Nép Ügyvédjénél, arra kérve, hogy ezt a kormányrendeletet támadja meg az Alkotmánybíróságon, „mivel úgy véljük, igazságtalanul fosztott meg számos társadalmi csoportot az adóátirányítás jogától”, és az RMDSZ-t, valamint a másik két magyar politikai pártot, az EMSZ-t és az MPE-t is arra szólítják fel, „tegyenek meg mindent a visszavonása érdekében.” Úgy tűnik, van is erre fogékonyság a részükről.

Székelyföldi adatok

Adatigényléseikben arra kérték a nevezett intézményeket, hogy arányaiban (százalékban) is adják meg, miként néz ki a 3,5%-os felajánlás megyénként. „Sajnos ez nem történt meg, és úgy vélem, ők sem tudják pontosan, hiszen így is a törvényi keretben megszabott határidőn túl, több panasz beadása után adták ki az adatokat, és csak mérőszámokat (hányan), valamint végösszegeket kaptunk” – mondja Ervin.

Az elmúlt hetekben azon dolgoztak, hogy statisztikai adatokból „rakják össze”, mennyi lehet egy adott megyében a lehetséges adóátirányítók száma. Ezzel még nem készültek el, de annyit már tudunk, hogy – ha csak Székelyföldet vesszük górcső alá – 2023-ban az 53 568 alkalmazottal bíró (a Ziarul Financiar szaklap adatai) Kovászna megyében az arra jogosultak alig 42 százaléka élt az adóátirányítás jogával, ami 3 409 724 lej támogatást jelentett a civilszervezeteknek. Hargita megyében a 76 013 alkalmazott ugyancsak 42 százaléka 4 708 052 lejt, Maros megyében a 146 363 alkalmazott 41 százaléka pedig 10 172 874 lejt irányított át. Az ország összes alkalmazottjának 34,5 százaléka 381 048 542 lej felett rendelkezett ily módon, ami azt jelenti, hogy a székelyföldiek az átlaghoz képest tudatosabban járnak el ilyen tekintetben, de például az 52 százalékot elérő Argeș megye megelőzött bennünket.

Tegyük hozzá gyorsan, a fenti számokból nem derül ki, hogy például 31 ezer Hargita megyei adóátirányító hány százaléka volt nyugdíjas, illetve munkaviszonyban lévő magánszemély 2023-ban, hiszen az előbbiek jelen állás szerint most kiesnek ebből a körből. Ezt tisztázandó Gyenge L. Ervin újabb adatigényléssel fordult az ANAF-hoz, de választ még nem kapott.

 Az Erdélyi Innovációs Műhely azt szeretné elérni, hogy: 

• minél több emberhez érjen el a formanyomtatvány
• minél inkább tudatosodjon az emberekben, hogy ez a lehetőség önrendelkezésünk egyik jogi pillére
• olyan szervezetnek adjuk oda a pénzünk, amelyet számon is tudunk kérni
• töröljék el a korlátozó kormányrendeletet, hogy a nyugdíjasok és más csoportok, így például a szellemi termék értékesítéséből jövedelemre szert tevők ismét élhessenek ezzel a joggal
• legyen több megfelelő, többnyelvű hivatalos tájékoztató anyag (azt is mérlegelik, hogy ez ügyben eljárást kezdeményezzenek a Diszkrimináció-ellenes Tanácsnál).

Sokan nem is hallottak a lehetőségről

Ugyanakkor mindezt nemcsak szavak szintjén szorgalmazzák, hanem tettekkel is hozzájárulnak. Például Csíkjenőfalván minden egyes házat felkerestek, vitték magukkal a D230-as nyomtatványt, magyarázták az embereknek, hogyan tudnak élni ezzel a jogukkal, és ez miért fontos. „A megkeresettek mintegy fele életében most látott ilyen formanyomtatványt, és 15-20 százalékuk magyarázat nélkül rá se nézett volna” – összegzi ez irányú tapasztalataikat Gyenge L. Ervin. Szórólapon is felhívták a figyelmet a községben működő tűzoltó-egylet, futballcsapat, hokiklub, iskolai egyesület, fúvószenekar támogatásának fontosságára, még a polgármestert is bevonták a hírverésbe.

Továbbá hozzákezdtek egy olyan adatbázis összeállításához, amely az ily módon támogatható szervezeteket venné nyilvántartásba. Eddig több mint ezer egyházi és 2020 után alapított civilszervezetet kerestek meg, de az adatlap kitöltésével bárki számára adott a lehetőség, hogy szerepeljen benne. Azt szeretnék elérni, hogy minél több ember tudjon hiteles információkból tájékozódni, és saját mérlegelése alapján választhassa ki, kinek ajánlja fel adója 3,5%-át. A magánszemélyek ezt május 26-ig tehetik meg – ne hagyjuk az államnak, ami fölött mi rendelkezhetünk.

Az Erdélyi Innovációs Műhely (EIM) erdélyi egyetemisták egy csoportjának önszerveződő kezdeményezéséből nőtte ki magát tíz évvel ezelőtt, és célkitűzéseként fogalmazta meg a fiatalok tudományos és innovációs törekvéseinek elősegítését Erdélyben. Az ötlet a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két diákja, Gyenge L. Ervin és Kovács Oszkár fejéből pattant ki, amikor éppen egy nemzetközi innovációs verseny magyarországi döntőjére készültek. A hiánypótló kezdeményezést Barabási Albert-László hálózatkutató is jó ötletnek tartotta.
Az EIM megalakulásától kezdve arra törekedett, hogy a Kárpát-medencében megjelenő pályázati, ösztöndíj- és versenylehetőségeket közvetítse a kiírók és a diákok között a közösségi média felületein, illetve a pedagógusok segítségével.

Mostani akciójuk mellett másik fontos projektjüket a dr. Csala Dénes Hol vagytok Székely(földi)ek? című munkája által inspirált Erdélyi Magyarok a Nagyvilágban program képezte, amely a nagyvilágban élő erdélyi magyarok és a szülőföld közötti kommunikációt hivatott gördülékenyebbé tenni.

Címlapfotó: Gyenge L. Ervin személyes archívuma