Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Páratlan kincs kerül közszemlére

Páratlan kincs kerül közszemlére Kovászna megye

A Csíkszerdában élő Csiszér Imre nyugdíjas tanító egyedi néprajzi gyűjteményt őriz háromszobás földszinti tömbházlakásában. Egy, a páratlan kincset szemléltető kiállítást a Csíki Mozi kiállítóterében bocsátanak közszemlére március 18-án 18 órakor.

Hirdetés
Hirdetés

Csiszér Imre azon jó néptanítók közé tartozik, akik nemcsak tanítottak, hanem neveltek is; akik kis tanítványaiknak és egész közösségüknek többet adtak, mint amennyit elvárt tőlük a rendszer – írta az alkotóról Sepsiszéki Nagy Balázs a 2022-es Székely Kalendáriumban. Hosszú évtizedek munkáját keretbe foglaló gyűjteményét nemcsak néprajzi tárgyak, köztük pásztorbotok, kályhacsempék, kovácsoltvas-eszközök, fatárgyak, kelmék stb. képezik, hanem saját rajzai révén is szemlélteti a magyar népi ornamentika páratlan gazdagságát. Ezt utóbbiakból, valamint pásztorbotjaiból, guzsalyaiból nyílik kedden kiállítás Csíkszeredában.

Az immáron negyedszázada nyugdíjas gyűjtő 1939. január 1-jén született Csíksomlyón, de Csíkpálfalván nevelkedett. A néprajzi tárgyak gyűjtését 1960-ban kezdte el – tanítványai bevonásával – Csíkszentkirályon, ahová tanítónak nevezték ki, ezzel egyben a falu múzeumát is megalapozva. A magyar népi ornamentika iránti szenvedélye szerencsére kitűnő rajztehetséggel is párosult, és ily módon minden eléje került tárgyat megörökített, ki is egészítve a töredékesen megmaradt mintákat. Ezeket a Kárpát-medence más magyar tájegységein az Árpád-kor előtti időktől a 19. század végéig honos motívumokkal is összevetette, gyűjteményét ma több mint 6000 minta alkotja, amelyek az általa készített faragott guzsalyokon, fokosokon, „kincses” ládikókon is megjelennek.

Imre bácsi ma is Mátyás király ars poeticája szerint éli életét. Fotó: Sepsiszéki Nagy Balázs

Aprólékos munkával összegyűjtötte a csíkszentkirályi keresztszemes varrottasok mintakincsét is, amelyet előkészített nyomdai kiadásra. Napi tanítói munkájának tekintette azt is, hogy saját tanítványainak, valamint 7-8 városi osztálynak — legalább 200 gyereknek — linóleumba metszett, majd házilag nyomtatott feladatlapokat adjon. Reggelente, órák előtt kerékpárral hordta szét az iskoláknak. Húsz esztendő alatt 900 munkalapot készített, amelyekhez mintegy 18 ezer linómetszetet használt fel. A gyerekek még a fénymásoló gépek megjelenése és elterjedése után is szívesebben választották az ő feladatlapjait, mint a nyomdákban kiadott munkafüzeteket.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Egy kincsteremtő műhelyében (Székely Kalendárium, 2002)

Az 1980-as végén került Csíkcsobotfalvára, innen ment nyugdíjba is, került, ahol 23 esztendeje vonult nyugdíjba. A kincsteremtést azt követően sem hagyta abba, aminek eredményeképpen három szobából és előszobából álló csíkszeredai tömbházlakása falait, de még a bútorzatát is teljesen beborítják rajzai. A virágmintáktól az állatábrázolásokig minden fellelhető itt, mintegy összesűrítve múltunk népművészeti lenyomatát. Csak pásztorbotból mintegy nyolcszázat találunk nála, mindegyik sajátos üzenettel bír, a minták 178 magyar településről származnak, jelképesen összefogva a magyarságot – kedvencének markolatán a szeged-sövényházi hun-avar temetőben talált szemdísz elevenedik meg. Ezekből – 47 festmény és jó néhány guzsaly mellett – több száz kerül bemutatásra kedden.

Csiszér Imre bácsit ma is Mátyás király örök érvényű gondolata vezérli mindennapjaiban: „Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.” A felesége egykori rózsafüzéreiből és érméiből falra akasztható kartonlapra elkészített, 14 stációs keresztutat pár éve a csinódi kisiskolásoknak és tanítónőjüknek ajándékozta. Ezért sem véletlen, hogy a Székely-magyar festett és faragott ornamentika című tárlatot a faluba ökumenikus kápolnát álmodó Sepsiszéki Nagy Balázs nyitja meg, és március 31-ig lehet megtekinteni. Azt követőn Kézdivásárhelyre költözik.

Fotó: Sepsiszéki Nagy Balázs

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás