Aszály, árvíz, kánikula, mindezek már Székelyföldön is

Kovászna megye a krumpli egyik hazája, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. Kézdivásárhelyre és annak környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyt.

A klímaváltozás jelenségével, annak hatásaival egyre gyakrabban szembesülünk. Ennek a társadalomra, a lakosságra kiható következményeit – aszály, árvíz, kánikula – vizsgálja az a nagyszabású projekt, amelyet kedden mutattak be Kézdivásárhelyen.

Vészhelyzeti kockázatkezelési stratégiák kidolgozását tűzte ki célul a CLIMAAX (Climate Risk and Vulnerability Assessment Framework and Toolbox) pályázat keretében megvalósuló KÉZDI_adapt elnevezésű projekt. Tulajdonképpen a különböző éghajlatváltozási hatásokat vizsgálja, különös tekintettel azok lenyomatára a helyi lakosságra nézve. A projektet irányító Szilveszter Szabolcs alpolgármester a keddi bemutatón elmondta, Európa 32 sikeresen pályázó régiójának egyike Kézdivásárhely, Romániából összesen három pályázat nyert.

A négyéves projekt indítójának kapcsán elhangzott: Kézdivásárhelyre és annak környékére leginkább a szárazság, a kánikula és az árvíz jelenthet veszélyforrást.

Románia is egyre jelentősebb vízhiánnyal küszködik

„Kovászna megye köztudottan a krumpli »hazája«, azonban a mezőgazdaságot rendkívül érzékenyen érinti az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló aszály. A legfrissebb adatok szerint Románia az Európai Unió három legnagyobb vízhiánnyal küzdő állama között van, hiszen átlépte azt a húsz százalékos küszöbértéket, amely fölött az ún. Vízhasználati Index (WEI+) már súlyos vízhiányt jelez” – közölte az alpolgármester, kiemelve, hogy a 2023-as hosszan tartó szárazság inflációt és jelentős élelmiszerhiányt okozott az országban, különösen a mezőgazdasági termékek terén.

A klímaszakértők sem biztatnak semmi jóval, a statisztikák szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ezért van szükség olyan fenntartható mezőgazdasági megoldások kidolgozására, amelyek képesek hatékonyan válaszolni a klímaváltozás negatív hatásaira.

Felső-Háromszéken az öntözőrendszerek kiépítésével lehetne leginkább védekezni ez ellen, például le lehet modellezni azt is, hogy egyes termőföldeket mennyire érinti, mekkora terméskieséssel kell számolni, hol lesz nagyobb szükség az öntözésre. Ugyanakkor újra kell vizsgálni azt is, milyen terményekkel érdemes foglalkozni – hangzott el.

Szárazság és árvíz, mindkettővel együtt kell élnünk

Nemcsak a szárazság jelenthet veszélyforrást, hanem ennek ellenkezője, az árvizet okozó nagy csapadékmennyiség is. Az árvízvédelmi intézkedéseket is adaptálni kell a klímaváltozáshoz.

„Kezdett megszokottá válni, hogy a Feketeügy vízgyűjtő medencéje mentén nagy esőzések alkalmával megjelenik a sárga, narancssárga jelzés, amely azt jelenti, hogy adott időintervallumon belül hatalmas mennyiségű csapadék hull le, amelyet a föld képtelen elnyelni” – magyarázta Miklós Árpád, az önkormányzat munkatársa, külön kitérve a Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évtized legnagyobb áradását okozó Boris-ciklonra, amely leginkább Galac és Vaslui megyékben pusztított.

„Az árvízkockázatot az adatbázisok és térképek kombinációjával tudjuk legjobban leképezni, és felmérni, hogy milyen területeket érinthet, milyen károkat okozhat. Jelenleg az európai adatbázisból dolgozunk, de idővel feltöltjük helyspecifikus adatokkal és remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk” – vélekedett Miklós Árpád.

Fotó: Dénes Botond