Minel tetvesebbek vagyunk,annal jobban vakarozzunk,nemzetisegtol fuggetlenul.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Megint kiderült, hogy a túlzott nacionalizmus hosszú távon nem kifizetődő. Az idén is hatalmas zuhéval fejeződött be a december 1-jei katonai felvonulás. És még jó, hogy csak eső köszöntött be!
December 1-jének, a gyulafehérvári gyűlés időpontjának országos ünnepnappá való emelésével nem akartak semmi mást a román pártoknak az alkotmányozó gyűlésbe küldött politikusai – nem csak a nagyromániások és a nemzeti egységpártosok! –, csak a magyaroknak újfent megmutatni, ők itt az urak. Olyannyira óhajtották ezt, hogy még a józan ész diktálta tanácsot sem hallgatták meg, miszerint december 1-je azért nem jó, mert ekkor általában rossz az időjárás. Meg aztán Erdély csak egyik régiója a világháború után megnagyobbodott államnak, jelölhették volna Besszarábia vagy Bukovina, esetleg Dobrudzsa annektálásának idejét is, de főleg az állami függetlenség parlamenti kinyilvánításának dátumát, május 10-ét (ez 1877-ben volt) vagy a királyság ugyancsak május 10-én történő kikiáltásának napját (1881).
Egyébként a december 1-je azért is zavaros, mert az nem Erdély Romániához való csatolásának napja – a trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá. De a túlzott nacionalisták, amikor ezt a téli időpontot betették az alkotmányba, azt remélték, hogy ünneplését ráerőszakolják az erdélyi magyarokra, lojalitásuk egyik mércéjévé teszik. Hát ebben tévedtek. Most aztán reszketnek kegyetlenül minden december 1-jén, olykor hóviharban kell ünnepelniük. És cidriznek a katonák, zörögnek utánuk a különböző harci járművek, levegőbe emelkedik néhány helikopter, repülőgép, sőt újabban már rakétákat is mutogatnak.
Jó néhány nyugati országban megfordultam az ottani hivatalom államünnep napján. Hát ilyenkor a polgárok nem masíroztak, hanem ünnepeltek. Dániában például az egész katonai rész abból állt, hogy megtekinthetted a kikötőben épp veszteglő két hadihajót. Kanadában, Montreal egyik városrészében pikniken vettünk részt, ahol a polgárok énekelték el himnuszukat. Az Amerikai Egyesült Államokban a függetlenség napja, vagyis július 4-e a tűzijátékok ideje. Láttam ilyent New Yorkban, meg a Szent Lőrinc felső folyásán lévő szigetek között hajózva. Szemet gyönyörködtető! Annyi bizonyos, felesleges pénzkiadás erőfitogtatásra nem volt.
Minel tetvesebbek vagyunk,annal jobban vakarozzunk,nemzetisegtol fuggetlenul.
„Megint kiderült, hogy a túlzott nacionalizmus hosszú távon nem kifizetődő. ” – szóljon a hírmondós kollégáinak is.