Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A magyar megmaradás anyakönyve

A magyar megmaradás anyakönyve Kultúra

Mikor kézbe vettem Sántha Attila legújabb könyvét (Bühnagy Székely Szótár, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadása, Budapest, 2018; Ádám Gyula és Fodor István fotóival), magam elé tettem a kíváncsiság kielégítésére, és igen hamar rájöttem, hogy ez műfajtalan könyv. Több mint szótár.
A maga szembeötlő egyediségével nemcsak szótár, noha annak is az egyik legmagasabb fokán. Nem is példátlan, hiszen 2004-ben jelent meg szintén Sántha Attila gyűjtéséből a Székely szótár, az egyik előd. Az etimológiai szótárak sora készült a magyar nyelv- és eredetkutatók gondos keze alatt.
Innen nézve és a szerző eddigi munkásságát is ismergetve, ez a nagyszerű kivitelezésű könyv mint­egy készülőben volt, immár 19 éve. Sánthának történelmi tanulmányai is készültek, készülnek. A mostani Bühnagy Székely Szótár egy órai tanulmányozása után megállapíthatja bárki, hogy a székelység, a magyarság történetének is nevezhető a kézikönyv (mindössze 2 kiló), hiszen a fölvett szavak lelőhelyének illetve helyeinek, is ott az adatrendszere, nemcsak eredeti hovatartozása.
Sántha ezzel a könyvvel hatalmasat markolt. Kis facsemetébe vágni a fejszét nemcsak bűn, de nem is érdemes. Nyomozott, kutatott a székelyek irányában Dobrudzsában is, nyomukra és történetükre is világított. A székely–magyar szavak, fogalmak és igék föllelhetők hatalmas területeken Európában. Eredetüket és esetleg hasonmásaikat kutatni és az összefüggést magyarázni nagy és nemes vállalkozás.
Magától adódik, hogy a hatalmas könyv címében lelhető jelzőt (bü, büh) veszem és ajánlom szemléltető példaként az olvasónak: közel két oldalon több gyökérszó és képzett szó összevetésével találkozik a nyelvész, az egyszerű olvasó, böngésző. És ez jellemző Sántha szótárára, ha nem is minden szó vagy szógyökér esetében és hasonló terjedelemben. Irdatlan földrajzi területeket jár be, érintve a kölcsönszavakat vagy kölcsönzöttek esetlegességét is, a származékokat is.
E magyar csillagrendszerből csillagporszilánkként vehetek egyet-egyet a székelyek szótárából. Legyen az első a hajnalozás: hajnali muzsikálás a leányos ház ablaka alatt – és követi ezt a szó földrajzi lelőhelye, eddigi begyűjtése…
A székely lakosság egykori – már amennyire meghatározható – és mai lakhelyeit is jelzi a szerző a kötet előtanulmányában. Ez a dolgozat önmagában is kiváló disszertációk magasságában tájékoztatja az olvasgatót a székelység nyelvi és életviteli dolgaiban. A gyakorító igeképzőt azért használtam, mert ezt a nagyszerű könyvet nem úgy, nem csak úgy használjuk, mint például az idegen szavak szótárát, hanem olvasgatjuk, elé-elévellegetjük, mert igazán olvasmányos egy-egy szó körüljárása.
Pl.: csucsulándré: hús a levesben. Laczkó Vass Róbert, Gyergyóremete: „A csucsu nálunk húsételt, húsfalatot jelent, csucsulándré formájában a mai napig használja édesanyám.” Sántha Attila elképzelése érvényesül abban is, ahogyan engedi a bizonyos szót ismertetni fogalmi, megnevezési környezetében is.
A székely gyermek megkérdezi ma is, miért becézett nálunk a macska, a szarka, búbosbanka, uborka, a lent miért mondjuk lenkének, és így tovább. Az ember és a gyermek is figyel nemcsak a látható világra, hanem annak titkaira is. A nyelv megtanulása ilyen rövid idő alatt maga a csoda. És a sokak által csodált magyar és abban a székely nyelv kutatása még inkább. Székelyül: ugyanvalóst.
Ez a történelmes nagy szótár magyarázza a szó születését, keletkezését és családját itthon és másutt. Sántha Attilának gondja volt a gyermeknyelvi szavak eredetére is. Az anyanyelv megtanulása csodálatos folyamat, egyben meghatározó is. Hangutánzó meg dédelgető hangulatú szavak nyernek örökös otthont az anyanyelvben.
„Jelen kötet valahol a tájszótár és az etimológiai szótár határán helyezkedik el – írja a szerző. – Mit mutat a szavak eredete? A legfontosabb tanulság, ami levonható a székely szavak eredetének vizsgálatából: a székelyek ott voltak a magyar nyelv születésénél, és eredetileg is magyar nyelvet beszéltek.”
Néhány tudományos akadémiát és több magyarellenes akadémikust túléltünk. Mindig élete­sebb volt viszont az ilyen egyenes beszéd. Ez a nagy értékű könyv nem zárja ki, sőt ösztönzi mások hasonló munkáját. Anyanyelvünk maga a nemzet története és jelene. Szeretném azonban hangsúlyozni, nem szabad azonosítani a nyelv és a nemzet, a faj történetét. Pontosítom: nem minden törzs, nép volt magyar évezredekkel ezelőtt, amely nép a magyar nyelvet (is) használta történelme során!
Többek között ezt bizonyítja szemléletesen és történelmi hitelességre törekedve Sántha Attila. Nem kerüli és nem is követi vakon a néperedet történelmileg és természetszerűleg göröngyös, sejtelmes útjait. Erről szól tulajdonképpen ez a hatalmas sodrású könyv is. Értéke önmagában felmérhetetlen. Letenni nehéz, tele meglepetésekkel meg a felfedezés örömével. Igen jó helyen vannak százával a mély lélegzetre késztető művészi felvételek Székelyföldről. Párban vannak az értékes szótárral, nem egymást kiegészítőleg. 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás