Keressük a fényt!
Egy több évezredes emberi tapasztalatot foglalt tömör mondatba a Könyvek Könyve, mis...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Tegnap délben a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a március 15-e előtt tisztelgő ünnepi képzőművészeti kiállítás huszonkilencedik kiadása.
Dimény Attila múzeumigazgató köszöntötte a jelenlévőket, megköszönve Sárosi Csaba és Vetró András kézdivásárhelyi művészeknek a kiállított munkák elrendezésében, illetve Dobolyi Annamária művészettörténésznek a szervezésben nyújtott segítséget. „Tizenhét évtized elteltével is megemlékezünk az 1848–1849-es eseményekről, és évről évre igyekszünk erőt meríteni elődeink áldozatvállalásából”, mondta, majd felidézte a céhes városbeli megemlékezéseket, melyek sorát a Kaszinó által 1888. március 15-én a székhely alatti vendéglőben rendezett esemény nyitotta. „A kézdivásárhelyi múzeum és a helyi képzőművészek pontosan 100 évvel az első megemlékezés után, 1988-ban nyitották meg az akkor még Tavaszi tárlatként ismert kiállítást, amely 1990-től vette fel az Ünnepi tárlat március 15-e emlékére nevet”, idézte fel a kezdeteket. Hozzátette, a tárlatlátogatók harmadik éve kapják kézhez a kiállítás naprakész katalógusát.
A tárlatot méltató Vargha Mihály szobrász hangsúlyozta, egy fontos találkozási pont a régió képzőművészei számára. A változatos technikával készült kiállított alkotásokról a következőképpen vélekedett „A ma művészének totális szabadsága van, bármit mondhat bármiről, viszont ezen üzenetek helyes dekódolása a befogadó számára óriási feladatot és kihívást jelent. Jelen kiállítás alkotásairól, amely csak jelzéseiben reagál az 1848–1849-es szabadságharcra, nekünk, befogadóknak kell megpróbálnunk megfejteni a ’48-as forradalom fő üzenetét.” Hozzátette, a 29 kiadást megélt tárlat mintegy előfutára a március idusi ünnepségeknek, amely be tudja vezetni a kézdieket az ünnepi hangulatba.
A tárlaton harmincnyolc művész – Sepsiszentgyörgyről Albert Levente, Barb Nicu, Balázs István, B. Hajdú Enikő, Éltes Barna, Haszmann Júlia Réka, Hervai Katalin, Koszta Ervin, Kovács Géza, Miklóssy Mária, Petrovits István, Péter Eszter, Simó Enikő, Szente-Szabó Ákos, Vargha Mihály; Brassóból Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Bartha Árpád, Bartha Bíborka, Csutak Levente, Gyulai Nagy Margit, Jakabos Olsefszky Imola, Rosinecz László, Tomos Tünde, Vetró B. Sebestyén András; Kovásznáról Deák Barna, Deák M. Ria, Kézdivásárhelyről Csillag Mónika, Kosztándi Katalin, ifj. Kosztándi Katalin, Sárosi Csaba, Sárosi Mátyás-Zsolt, Szász Edit-Melinda, Vajna László, K. Vetró András, Vetró B. Zsuzsa, Veresegyházáról Ilés-Muszka Rudolf, Temesvárról Vălean Tünde – vegyes technikával készített negyvenkét alkotása látható.
Az eseményen Józsa Irén és Nagy Babos Tamás Márton László Bowen monológja, sötétben című versét szavalta, majd a Cantus Kamarakórus Szokolay Sándor Ima rontás ellen című opuszát és Erkel Szózatát adta elő.