Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Barátunk, nem ellenségünk

Barátunk, nem ellenségünk Kovászna megye

A víz világnapja alkalmából Baróton fiatalok hívták fel a figyelmet arra, mit lehet tenni, hogy a természet rendje visszaálljon, hogy ne a szélsőségek – árvíz vagy aszály – uralják az életünket. Erdővidék Múzeumának estéjén a Barót-patakról, a rajta működő vízimalomról tudhattunk meg többet. A víz árfolyama napról napra feljebb megy – hangzott el a BBTE kihelyezett tagozatának csütörtöki, szentgyörgyi rendezvényén, amely a környezettudományi tagozat és a Vadon Egyesület négyéves együttműködésének egyik állomását képezte.
Vissza kell álljon az összhang, melyben helyük van a folyóvizeknek, az azokhoz kötődő hagyományos tevékenységeknek is – hangzott el még Baróton, ahol a fiatalok emlékeztettek folyóvizeink tisztaságának fontosságára, arra, hogy bolygónk élővilága számára mennyire lényeges a környezet védelme; hogy a víz életet jelent, s mi mindannyian ennek tudatában kell(ene) éljünk.
Március 23-án Erdővidék Múzeuma, valamint a baróti Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete szervezésében a víz világnapjáról, annak hozadékáról Egyed Emőke egyesületi elnök beszélt, a kisbaconi Keresztes Bíborka pedig azt mutatta be, hogyan lehet a vizet az ember szolgálatába állítani – például a családja által működtetett vízimalom révén –, s miért jó az, ha a vízre barátként és nem ellenségként tekintünk. Az előadás házigazdája Hoffmann Edit muzeológus volt.
A víz világnap 2018-as szlogenje nem véletlenül lett a Védd természetesen!, hiszen manapság már nem csak a víz tisztasága globális kérdés, de az árvizek, aszályok okozta károk kiküszöbölése is – ezekre a természet maga javasol megoldásokat, csak éppen élnünk kell velük. Egyed Emőke maga is említést tett a zöld infrastruktúráról, melynek térhódítása a vizekkel kapcsolatos több problémára jelenthet egyidejű megoldást. Ha erdőket telepítünk, ha visszakapcsoljuk a folyókat az árterekhez, ha helyreállítjuk a korábban tönkretett vizes élőhelyeket, ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a víz természetbeli körforgása ismét egyensúlyba kerüljön, közvetve pedig az emberiség egészségének és életminőségének javítását is szolgálhatják.

Az árvizeket sokévi munkával lehet megállítani
A baróti környezetvédő egyesület (ZIKE) –a Barót-patak martjára facsemetéket ültetne áprilisban, a mederszabályozás miatt ugyanis a régi fákat el kellett távolítani, ám – mint Emőke is megjegyezte – , ez csak egy apró lépés lesz a gondok orvoslása érdekében, sokunknak sok ilyen apró lépést kellene tenni azért, hogy a közelmútben Erdővidéken is tapasztalt árvizek, az ezzel járó problémák ne ismétlődjenek meg.
A víz fontos, a víz mindenhol jelen van életünkben, a víz malmokat, gattereket működtet, elektromos energiát termel – kezdte előadását Keresztes Bíborka, akinek családja Erdővidék egyetlen, még jelenleg is működő vízimalmának tulajdonosa Kisbaconban. A vízimalom a Barót-patakán épült, és érdekességként említette meg, hogy a négy települést érintő, 32 km hosszú Barót-patak nem azért viseli a Barót nevet, mert keresztülfolyik Baróton, hanem mert a Dél-Hargitából, a Barót-köve elnevezésű hely közeléből ered. Fontosabb mellékvizei a Fenyős-, valamint a Bacon-patak. A Barót-patakán valamikor kilenc vízimalom és egy gatter is működött, mára két vízimalom maradt, egy Magyarhermányban, egy pedig Kisbaconban.

Finomabb a kenyér a vízimalomból
A vízimalom előnye az – részletezte az előadó –, hogy alacsony költségekkel fenntartható, környezetkímélő létesítmény, s bár a sajátjuk villanymotorral is fel van szerelve arra az esetre, ha a patakban nem lenne elég víz, ezt évek óta nem kellett használni.
„Mostanság van elég víz a patakban, és szerencsére őröltető is akad, akikért érdemes elindítani a malmot” – fűzte hozzá. Merthogy Kisbaconban még ma is van három-négy olyan család, akik rendszeresen kenyeret sütnek a helyi vízimalomban őrölt lisztből, ami – sokak egyöntetű véleménye szerint – sokkal finomabb, mint a máshol őrölt liszt. Ennek oka az, magyarázta Keresztes Domokos molnár (Bíborka édesapja), hogy kis fordulatszámon történik az őrlés, a liszt nem ég el, megtartja a jó ízét.
A vízimalomból azonban ma már nem lehet megélni, sok javítanivaló is akad rajta, hiszen 120 éves az épület, és 60 éves a malom felszerelése, de ennek ellenére a Keresztes család mindenkit szívesen fogad, akár őröltetni érkezik, akár ha csak a vízimalomra vagy annak működésére kíváncsi valaki. Utóbbiakból is sokan vannak, kisebb csoportok, családok folyamatosan látogatják a malmot, főleg pünkösdkor, a csíksomlyói búcsú környékén, és szeptember végén, amikor Kisbaconban Benedek Elekre emlékezve mesenapot tartanak. Újabban az Iskola másképp program keretében a diákok érdeklődése is egyre számottevőbb
Erdővidéken érték tehát a víz, és ennek az értéknek a fontosságát egyre több fiatal felismeri, készen arra, hogy tegyenek vizeink és az általuk élő hagyományaink megmaradásáért. De az már mindannyiunkon áll, hogy törekvésük sikeres is legyen.

2019 a háromszéki vizek éve?
A BBTE kihelyezett tagozatának csütörtöki, szentgyörgyi rendezvényén három előadó – Csata Zoltán biológus, Csákány László másodéves hallgató és Tóth Piró doktorandusz – beszélt a vízhez kapcsolódó témákról. Elöljáróban Demeter János, a Vadon Egyesület elnöke javasolta, hogy a jövő évet ajánljuk Székelyföld jelenleg igen sanyarú állapotban levő, bemocskolt vizeinek, azaz – jövőteremtő szándékkal – tisztaságukért tegyünk meg minden tőlünk telhetőt.
Tudományos témáról közérthetően és élvezetesen értekezett a vízügyi hivatal biológusa, Csata Zoltán, aki a víz állapotát jelző bioindikátorokról beszélt. Ezek tulajdonképpen olyan mérhető fizikai-kémiai változókat vagy olyan élőlényeket jelentenek, amelyek egy bizonyos víztípust jellemeznek. Hiszen a pisztráng csak a hideg, gyors folyású, nagy oxigéntartalmú tiszta patakokban él, a kárász pedig csak a nagy szervesanyag-tartalmú, lassú, meleg vizekben. Nem csak a halak, hanem más apróbb élőlények, mohák, harasztok, algák, rákok, makrofiták, planktonok, csak átmenetileg a vízhez kötődő élőlények, szúnyog- és szitakötőlárvák jelenléte (vagy éppen hiánya) is beszédes lehet.
A BBTE környezettudomány szakos, végzős hallgatói dr. Csata Zoltán irányításával Szentgyörgy két patakának vizét vizsgálták meg a város fölött, illetve az Oltba torkollás előtt. A Debren-patak vizében a város fölött 18 család 31 faját találták meg a mintában, alatta viszont csak 10 család 12 faját. Ennél sokkal inkább leromlott a Szemerja-patak vize, hiszen az elfolyik a víztisztító állomás mellett, annak kivezető csatornája beletorkollik: a város felett 20 makrozoobentosz-családot (a patak fenekéhez tapadó, szabad szemmel is látható vízi állatkákat) számláltak meg, illetve 32 fajt, alsó szakaszán azonban 2 család 3 faja élt meg csupán.

Ne pazaroljuk!
A kincs, ami nincs-volt Csákány László erdész, másodéves környezettudomány-szakos hallgató előadásának címe. Nem értékeljük, míg el nem veszítjük, de a század végére ENSZ-szakértők előrejelzése szerint aranyárban mérik majd a vizet – figyelmeztetett. Hiszen pazaroljuk: a nagyvárosi életformában egy személy vízfogyasztása napi 140-200 liter, de az ipar hatványozottan teszi ezt: egy tonna papír előállításához 500-3000 liter vizet használ el.
Tóth Piró környezetmérnök, doktorandusz a műanyag jelenlétéről beszélt vizeinkben: nemcsak a műanyagpalackokról, hanem a mikroszemcsékről, amelyek közül egyesek a sejtmembránon is képesek áthatolni. Ez a fajta szennyezettség világunkban új keletű, még nem vizsgálták a hatását az emberi szervezetre. Megvesszük a szemetet, a PET-palackos vizeket, holott – korábban elhangzott – Szentgyörgynek jó, fúrt kutakból származó csapvize van, ez tisztább a műanyagban forgalmazottnál – hangzott el.

Böjte Ferenc, Bodor Tünde

Szervezetünknek hatvan százalékát (az agy 78%-át, a vér 86%-át, a szív 77%-át, a máj 84%-át, az izmok 70%-át) teszi ki a víz. Ifjúkorban testünk hetven százalékát alkotja a víz, idős korban már csak ötven százalékát. Vagyis az éltető elem az emberélet vége felé kezdi elhagyni a szervezetet, mintegy „kiszárad” a test.
Naponta két-három liter tiszta, egészséges forrásvizet kellene elfogyasztanunk szervezetünk vízháztartásának karbantartásáért. A természetes forrásvízben levő ásványi anyagok nagymértékben elősegítik a jól működő szervezet belső egyensúlyának fenntartását.
Vízhiány esetében leggyakoribb a fáradtság érzése, nagyobb mennyiségű folyadékveszteség esetén szédülést, fejfájást és hányingert érezhetünk. Élelem nélkül több (akár kilenc-tíz) napon át kibírjuk, de víz nélkül néhány (kb. három) nap múlva betegséget jelez a szervezet. Vízhiány esetén megnövekedik szervezetünkben a vér sűrűsége, a szív nehezebben tudja szétpumpálni a testbe a vért.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás