Krumplilepény

Nemzetközi vizekre evezvén (avagy stílusosabban, szánozván), mai sült májamat görhöny köríti. Ha ez a név nem nyeri el tetszésünket, választási lehetőség van bőven, kereshetünk szimpatikusabbat!

A krumplilepény (más nevein berét, berhe, bodag, bramborák, cicedli, cicege, enge-menge, görhöny, harula, kremzli, krumplibaba, krumplimálé, krumpliprósza, lapcsánka, lapotya, lapotyka, lepcsánka, lepkepotyi, mackó, macok, matutka, pacsni, placki, recsege, röstiburgonya, rösztike, tócsi, toksa) reszelt, nyers krumpliból, tojásból és lisztből készülő, zsírban, vagy olajban sülő nemzetközi népi étel. A legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki a tócsni név, ami a magyarság körében, a lapcsánka név után a legelterjedtebb.
Lepényem, díszítő elemként kapott a tésztájába egy kis medvehagymát, mely kárára semmiképpen nem vált (de tehetünk bele sajtot, különböző zöldségeket, főszereket). Májam fokhagymás tejben aludta éjszakai álmát, majd ébredés után forró olajfürdőt vett. Ez nem igazán nyerte el tetszését, talán túl magasnak találta fürdőjének hőfokát, mert mérgesen köpködött. Ezért, csak óvatosan, az égési sebek igen fájdalmasak tudnak lenni! Ha mégis hozzájutunk, egyhez-kettőhöz, legjobb gyógyír rá a fagyasztás. No, nem beülni a fagyasztóba, hanem kiemelni onnan egy zacskó borsót, kukoricát, majd ráhelyezni az égő felületre.
SzakÁ(rus) Cs(illa)