Gyárfás István a Jazz Bisztróban
A Gyárfás István Trió zenél november 16-án este 7 órától a kézdivásárhelyi Jazz Bisz...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A tudományos értekezlet ebben az esztendőben is szerves részét képezte, szellemiségét és tartalmát tekintve pedig kiemelkedő mozzanata volt a Kovásznán immár 29. alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor Napoknak.
A város számára nagy megtiszteltetés, hogy vendégül láthatja és összefoghatja mindazon kutatókat, akik a székely tudós nyomdokain haladva felvállalták az ő küzdelmes munkássága folytatását. Hogy alkalmat és teret biztosíthat szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaiknak. Hogy könyvbe rendezheti és kiadhatja az itt bemutatott tudományos munkákat – fogalmazott dr. Gyerő József polgármester a CARP szálloda tanácskozótermében elhangzott megnyitóbeszédében.
A Csoma Sándor nevét viselő egyesület elnöki tisztségét betöltő Gazda József nyugalmazott tanár, író, szociográfus az őseink nyomába eredt székely lángész elhíresült szavaival köszöntötte az egybegyűlteket: „keressetek, kutassatok!” Véleménye szerint ugyanis egy olyan nép vagyunk Európa szívében, akik valójában a mai napig is vitatkoznak róla, de mégsem tudjuk, tulajdonképpen kik is vagyunk, honnan jöttünk. És azt sem, hogy kiktől származik ez a csodálatos magyar nyelv, melyet egyes kutatók a világ legrégibb élő nyelvének tartanak.
Az idei ülésszak előadásait Csoma nyomdokain, Magyar múlt, A nyelv mint tanú, Őstörténet, A múlt és jelen arca, Régen és most, valamint A jelenbe mutató múlt gyűjtőcímek alá csoportosították. Így dr. Nagy Lajos a tudós halálának valószínűsíthető okairól, Nemes Gyula újságíró emlékének marosvásárhelyi ápolásáról, illetve annak múltbéli nehézségeiről értekezett. Vízi Ildikó jóvoltából megismerhettük a neves román orientalista, dr. Cicerone Poghirc Csomáról alkotott véleményét. Dr. Varga Csaba a jogi népszokások tükrében vizsgálta múltunkat, dr. Fehér András mérnök a Szent Korona 20. századi hányatott sorsát elevenítette fel. Halasy Nagy Endre történelmünk egyes időszakainak szándékos homályban tartására mutatott rá a Seuso-kincs néven elhíresült magyarországi régészeti lelet kapcsán. Sántha Attila példák sorával bizonyította, hogy a székely székek folyóvizekről lettek elnevezve, míg Pogátsa István a finnugor elmélet és történelemtudomány megállapításai közötti ellentmondásokra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Bernád Ilona szülésznő, természetgyógyász, néprajzos pedig személyes tapasztalatai alapján számolt be a nagyvilágban megélt magyarságélményeiről.