Papíron jól mutat

Egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (RCA) rendelkező károsult megjavíttathatja gépkocsiját azelőtt, hogy a biztosító elvégezte volna a kárfelmérést, ha erre a törvény által meghatározott öt munkanapon belül nem kerül sor – írja a Független Autószervizek Egyesületének közleményében. A biztosítással foglakozó szakemberek szerint ez ennyire nem egyszerű.

Abban a jelenleg gyakran előforduló helyzetben, hogy a biztosító nem végzi el a kárfelmérést a törvény által megszabott, a bejelentéstől számított öt munkanapon belül, a károsult megjavíttathatja a gépkocsit a kárfelmérés előtt. Ebben az esetben azonban nem árt, ha egy szakértő rögzíti a kárt, és felveszi a kárrendezéshez szükséges egyéb adatokat – mutat rá a közlemény.
– Ez papíron valóban így van, de azért én óvatosságra intenék mindenkit – mondja Pethő István. A Millennium Bróker sepsiszentgyörgyi képviselője szerint nem teljesen világos, hogy ki az a „szakértő”, akinek a véleményét utólag kötelező módon el kell fogadnia a biztosítónak. Pethő egyébként úgy tudja: a háromszéki biztosítók „beleférnek” az öt munkanapos határidőbe, ami a kárfelmérést illeti.
A biztosító akkor is köteles a kárfelvételre, ha nincs szerződéses viszonyban a szervizzel. A károsult kárpótlásra jogosult abban az esetben is, ha megjavíttatta gépkocsiját, mielőtt a biztosító elvégezte volna a kárfelmérést, hogyha az iratokból kitűnnek a baleset bekövetkeztének körülményei, a baleset okai és a kár értéke – írja tovább a közlemény, amely leszögezi: az RCA-tulajdonos, a kárszakértő esetleges „kitartó ösztönzése” ellenére, a Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR) engedélyével rendelkező bármelyik szervizben megjavíttathatja járművét.
Vannak további „kedvezmények” is, amelyekkel hasonló módon óvatosan kell bánni – vélik a szakemberek.
A biztosítottak, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat 2016. szeptember 19-e után kötötték, jogosultak arra, hogy a javítás ideje alatt, a biztosító terhére, a kárt szenvedett gépkocsival azonos vagy alacsonyabb kategóriájú gépkocsit béreljenek.
Pethő István azt mondja: nem hallott egyetlen olyan tényleges esetről sem, ahol erre sor került volna. Szerinte az a gond, hogy az állam belenyúlt a biztosítási piacba, és egyféle fából vaskarikát csinált.
– Nem szerencsés az, hogy az állam beavatkozott a piacba. Csúcsértékre állította a biztosítási díjakat, ugyanakkor plusz kiadásokra kényszeríti a biztosítókat. Ez így nem is szabályozott, de nem is szabadpiac. A biztosítóknak pedig valahol be kell hozniuk a kieső jövedelmüket – magyarázza a szakember.
A jövedelem-kiesést pótolják például a bonus–malus-rendszer módosításával, amelynek nyomán a balesetmentesen vezető sofőrök most 25–30 százalékkal többet fizetnek, mint korábban, vagy olyan módszerekkel, hogy sok biztosítócégnél egy félévi biztosítás is ugyanannyiba kerül, mint egy egész éves – példálózik Pethő István.
A biztosítási díjak „elszabadulása” után, a szállítók nyomására, a kormány 2016-ban avatkozott be a biztosítási piacba.