Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Az anyanyelv otthont teremt

Az anyanyelv otthont teremt Kultúra

Nagyon igényes, sőt kifejezetten szép kiadásban jelent meg a Magyar nyelvű otthon kiadványsorozat, s azon belül a Székelyföld-kötet, amelyet péntek délután mutatott be a közönségnek a szerkesztőgárda néhány tagja a Székely Nemzeti Múzeumban. A kötet a régi idők kalendáriumának a státusára áhítozik: több nemzedék forgassa, és bármikor szívesen emelje le a polcról!

Az anyaországi Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által kiadott könyv bemutatóján Szőcsné Gazda Enikő néprajzos, a múzeum munkatársa társszerzőként és házigazdaként mutatta be a jelenlévőket: Pomozi Pétert, az ELTE finnugor tanszékének professzorát, a kiadványsorozat szerkesztőjét, Móricz Lászlót, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága alelnökét, Karácsony Fanni művészeti szerkesztőt.
A nyelv, kultúra, nép és néprajz kapcsolatait felmutató sorozat eddig megjelent kötetei Magyarországról és a Vajdaságról szólnak, céljuk a nyelvi, kulturális sajátosságokat felmutatni, de főleg azt az egységet kidomborítani, amelyet a nyelv teremt meg (vagy inkább tart fenn) a Kárpát-medencében élő 14 milliós magyarság körében, s amellyel otthont teremt népünknek. Nem mindegy, hogy egy kisebbségi reménytelen távlatából vagy a magyarság hatalmas közösségnek a tagjaként tekint magára egy magyar. Ha ez utóbbi szempontot érvényesíti, akkor nem mond le olyan könnyen a nyelvhasználati jogáról sem, anyanyelvét használni és továbbadni is akarja. Ez a feltétele annak, hogy a Kárpát-medencében a magyar nyelv továbbéljen. Ha a lelki Trianon falait leomlasztjuk, magyar és magyar számon tartja egymást. A 18 kötetesre tervezett sorozat nem egy szembeállító kiadvány, a Trianon előtti, több nép egymás mellett éléséből adódó kulturális szimbiózist szeretné továbbéltetni – részletezte Pomozi Péter, hogy milyen indíttatásból született a sorozat.
Móricz László elmondta, az általa képviselt Magyar Nyelv és Kultúra Társasága hídépítő akar lenni. Több mint harmincéves svédországi kisebbségi létbe szorultság után úgy látja, az anyanyelv lecserélése és a többségi identitás felvállalása nem egy sikeres megoldás, egyötöde azoknak, akik ezen átmentek, pszichiátriai kezelésre szorul.
Szőcsné Gazda Enikő kérdései kapcsán a szerkesztők még beszéltek a sikeres észtországi nyelvstratégiáról, amelynek alapja a leírt tézis, hogy a nyelv érték, amely védi a tájszólásokat, de nem akarja elhallgattatni a kisebbségieket sem, valamint a székely nyelvjárás egyik ősi ízéről, az őshazából hozott tárgyatlan tárgy használatáról, amely például a „megyek szilvaszedni” szószerkezetben tetten érhető. Tárgyi régiségeinkhez hasonló megbecsüléssel kell kezelni nyelvünknek ezt a sajátosságát is, semmiképpen sem kijavítani, kiszorítani – volt a következtetése a nyelvészprofesszornak.
Az ehhez hasonló, büszkeségre okot adó tényeket soroló gyönyörű Székelyföld-kötetből a könyvbemutatón jelenlévő személyek ingyen hazavihettek egy példányt.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás