Nyolcvanmillió eurós projekt

Tíz év alatt építené ki teljes egészében Kovászna megye minden településének víz- és csatornahálózatát az Aquacov Közösségek Közötti Társulás. Az ambiciózus projekt több mint 80 millió euróba kerül.

Az elképzelés „egyszerű”: mindenhová kell vinni egy csövet, amelyben „odamegy” a víz, és egy másik csövet, amin „eljön” a szennyvíz. A gyakorlat kissé bonyolultabb…
Henning László megyetanácselnök-helyettes tulajdonképpen félig egyetért ezzel a felvetéssel.
– Az addig rendben van, hogy „mindössze” le kell fektetni néhány száz kilométer csövet. Ez amúgy egy őrült nagy munka, de azt gondolom, hogy ez valóban a projekt könnyebbik része. Ha van hozzá pénz (s ennyi pénz a tudomány jelenlegi állása mellett csak európai uniós alapokból lehet), akkor ki kell ásni a sánco(ka)t, bele kell fektetni a csöve(ke)t, és – normális körülmények között – a rendszernek működnie kell. A nagyobbik gond szerintem éppen a működtetés! Ez az, ami óriási fegyelmet, nagyfokú szervezettséget igényel. Azt reméljük, hogy ezt is meg tudjuk csinálni. Ezért hoztuk létre az Aquocov Közösségek Közötti Társulást – nyilatkozta az elnökhelyettes.

Kicsi iroda, nagy pénz
Ha az Aquocov Közösségek Közötti Társulás, a Közművek Rt.-vel együtt, az önkormányzatok nevében 85 millió euróra pályázik, akkor – jelentem – rongyrázásról nem lehet beszélni. Ha nem mondják, hogy hol székel, nem kapod meg – kicsi, szerény épület, amely a sepsiszentgyörgyi Gospcom udvarán húzódik meg, kétszer kettes titkársággal, négyszer négyes igazgatói szobával. Ha megkapja a 80 milliót, és levetítjük az alkalmazottak számára, vagy az irodák négyzetméterére, figyelemre méltó összeg jöhet ki.
Fazakas András szobájában körben térképek, szemlátomást nem az elsők – úgy festenek, mintha valaki mind bátrabbat gondolt volna, nagyobbat és átfogóbbat rajzolt volna. A térképeken fel vannak tüntetve különböző színekkel azok a vezetékek, amelyek egyes falvakban és városokban más forrásból kiépültek, azok, amelyek ebből a pályázatból kiépülnek, és azok is, amelyek ezeket a rendszereket összekötik.
– A Közművek Rt. (Gospcom) nem összetévesztendő az Aquacovval – tisztázza mindjárt az elején az igazgató. A közművek szolgáltatják a vizet négy városban és kilenc községben, az Aquacov – így kéri a törvény – monitorizálja a közművek munkáját. Ez azt jelenti, hogy például rajtunk keresztül csatlakozik egy település a közművekhez – magyarázza az igazgató. – A közművek szolgáltatja a vizet jelenleg négy városnak és kilenc községnek, azaz Sepsiszentgyörgynek, Kézdivásárhelynek, Kovásznának és Bodzafordulónak, illetve Uzonnak, Árkosnak, Gidófalvának, Bodoknak, Szentkatolnának, Szentléleknek, Illyefalvának, Szitabodzának és Zágonbárkánynak. További kilenc település igényelte a csatlakozást. Gelence, Málnás és Torja esetében már folyamatban van az átvétel, nyár elején befejeződik a víz- és a szennyvízhálózat bővítése Barátoson is, és azt követően azt is átvesszük. Igényelte az átvételt továbbá Dobolló, Bardoc, Nagyajta, Nagybacon és Bodzavám.
Viszonylag hosszú idő egy rendszert átvenni, mert fel kell leltározni az önkormányzat teljes vagyonát, az utolsó könyöktől a csapig, majd szerződést kell kötni az összes fogyasztóval, két-három hónapnál hamarabb nem nagyon lehet befejezni egy falut – állítja Fazakas András.

Sokfelé ihatatlan a kútvíz
Az egyesületnek jelenleg harminc tagja van és még négy önkormányzat kérte a belépését. A cél az volna, hogy minden település csatlakozzon az egyesülethez, hosszabb távon ugyanis csak az a járható út, hogy a megyében egy vízszolgáltató működjön. Nem véletlen az, hogy a törvény is egyetlen intézményt engedélyez. Nem utolsósorban figyelembe kell venni, hogy a kutak jelentős hányada nitritekkel fertőzött, ezért sokfelé ivásra alkalmatlan a víz.
– Ebből a megfontolásból készítettünk egy stratégiát. Felkerestük kivétel nélkül a megye összes települését, függetlenül attól, hogy tagja-e vagy sem az Aquacovnak, van-e kiépített vízhálózata vagy nincs, és pontosan felmértük, hogy mire van szükség. Ennek alapján készítettünk egy tervet, amely arról szól, minden olyan településre, ahol a víz nem megfelelő, adukciós csöveket vigyünk a városokból. A nagyobb településeken, például Sepsiszentgyörgyön is, hatalmas az el nem használt vízmennyiség, tehát a vízhozam több más települést is ki tudna szolgálni. A stratégia szerint Sepsiszentgyörgyről Illyefalva felé, illetve Előpatakon keresztül Erdővidékre, az Olt mentén Sepsibükszádig lehetne csöveket lefektetni. Ez költség szempontjából sokkal gazdaságosabb, mint az ottani vizet tisztítani. Kézdiszéket Kézdivásárhelyről, Orbaiszéket, egészen le Barátosig, a bodzavámi kitűnő forrásból látnánk el – sorolja az igazgató.
A települések csatlakozásának az lehet a logikája, hogy óriási felelősség egy vízhálózatot működtetni és fenntartani, a víz minőségét szavatolni, ügyeletet biztosítani. Ehhez nemcsak jól képzett szakemberek, hanem adott esetben egyáltalán nem olcsó gépek kellenek egy-egy esetleges meghibásodás gyors és szakszerű felszámolásához. A szennyvíztisztító állomások szintén csak megfelelő hozam esetén működnek hatékonyan.

A víz ára nem lesz drágább
Sepsiszentgyörgyön 2016-ban adtak át egy 56 millió lejből korszerűsített szennyvíztisztító állomást. Olyan biogázrendszert is beüzemeltek, amely a telep villanyáram-szükségletének 70 százalékát biztosítja. Ugyanazon projekt keretében az elmúlt években Sepsiszentgyörgyön felújítottak és újrafúrtak 14 kutat, felújítottak 9,3 kilométer fővezetéket és 23,7 kilométernyi vízhálózatot, valamint 5,6 kilométer vezetékkel bővítették azt, és megépítettek egy 60 köbméteres víztartályt is.
A közhiedelemtől eltérően, a víz ára nem lesz drágább attól, hogy egy nagyobb hálózathoz csatlakoznak, sok helyen még csökken is. A víz a megye minden településén ugyanannyiba kerül, tehát nem kell valamiféle felárat fizetnie annak, aki esetleg távolabb van a forrástól.
Csak az adukciós csőhálózat kiépítése mintegy 31 millió euróba kerül. Erre most van lehetőség pályázni az országos nagyinfrastruktúra-programban (POIM).
– Úgy kell elképzelni, talán ez ismerősebb, mert a sajtó is többet foglalkozott vele, mint a hulladékos pályázatot. Ott is van a megyei egyesület, amely átvette a megyei tanács által megpályázott hulladékkezelő központot, és felügyeli a tevékenységet, valamint van a kivitelező, az Eco Bihor és a begyűjtő cégek – példálózik Fazakas András – Nem véletlenül hoztam fel ezt a példát, mert abban reménykedünk, hogy a vizes pályázat egyéb tekintetben is hasonlítani fog a hulladékoshoz. A pályázat összértéke, amelyhez – a vízhez hasonlóan – a csatornahálózat kiépítése is hozzátartozik, áfa nélkül 72 millió euró. Az önrész mindössze egy százalék, de az is 720 ezer euró. Fontosságához mérten tulajdonképpen nem volna olyan sok, ha leosztom az önkormányzatokra, de rengeteg időbe telik, míg ezt minden település elfogadja. Abban reménykedünk, hogy a megye, akárcsak a hulladékos pályázatnál, egy összegben bevállalja a települések önrészét – mondja az igazgató.
A pályázat tenderfüzete már fel van töltve az elektronikus közbeszerzések honlapjára (SEAP), várják egy konzultáns cég jelentkezését. A konzultáns cég feladata, hogy megszerezze az összes engedélyt, jóváhagyást, megírja a pályázatot, és le is bonyolítsa az egész folyamatot. A konzultáns cég kiválasztása és a teljes pályázat megírása eltarthat 2019 végéig, ezután következhet a konkrét kivitelezés. Arra számítanak, hogy a munkálatok 2025 végére befejeződnek

A megyék – elvben –egymástól nem függnek, tehát nem kell „várni” más megyékre, ha kész a pályázat, lehet dolgozni.
A POIM pályázatban Románia 12 milliárd eurót hívhat le a víz- és csatornarendszer kiépítésére.