Gyümölcsleves

E tájakon igazán kedveljük a tartalmas leveseket, úgymint csülkös paszuly, gulyás, palóc, pacal (távolról sem ennyiből állna a felsorolás, ha nem korlátozná a felhasznált betűk számát a terjedelem, melynek ugyan előnye is van: nem válik egyhangúvá a szöveg). Egy idő után ellenben a megfáradt a gyomorműködésnek is jár egy kis vakáció, mely alkalmakkor igen nagy élvezettel fogyasztunk gyümölcsleveseket. A nagy ünnepi lakmározások után a mai nap almaleves készült.

A munkafolyamat úgy kezdődik, hogy megfőzök egy vaníliás pudingot. Felét kitöltöm egy tálkába, megszórom egy kis csokiakármivel, ami éppen fellelhető a polcon. Jól eldugom, és délutáni desszertként feltálalom ifjabb utódomnak, aki egyébként bármilyen mennyiségű és fajtájú pudingot képes felfalni, bármikor, röpke másodpercek alatt. A maradékot feltöltjük vízzel, sózzuk, cukrozzuk, csavarunk bele citromlevet, és teszünk bele fahéjat. És persze a meghámozott, felszeletelt almát.

Megfőzzük, kavarunk bele joghurtot, a tányérban akár díszíthetjük tejszínhabbal is (de csak akkor, ha nem nagyon meleg, egyébként a tejszínhab elalél). Tehetünk bele barackot, körtét, ananászt, bármilyen gyümölcsöt, vagy a sima joghurt helyett, gyümölcsöset. Úgy még finomabb. Akár langyosan, csészébe töltve is kortyolgathatjuk, olvasás közben!

SzakÁ(rus) Cs(illa)