Ez a Csapat!

Ha nem jönne a ma esti visszavágó, akár sport-hőstettnek is nevezhetnénk a magyar férfikézilabda-válogatott szlovéniai győzelmét.

A jövő évi világbajnokság selejtezőjének első mérkőzésén kivívott 29–24-es győzelem attól igazán értékes, hogy a papírforma szerint zokszó nélkül el lehetne fogadni a házigazdák ugyanilyen arányú sikerét, és reménykedni a csodában, hogy a veszprémi visszavágón sikerül ledolgozni a hátrányt. Márpedig 29–24 és 24–29 között pontosan 10 gól a különbség. Elméletileg körülbelül ennyivel sikerült rácáfolni a szakértői és szlovén szurkolói esélylatolgatásokra. Mindez milyen körülmények között! Például a pimaszság határát súroló, olykor túllépő (dán) játékvezetői ellenszéllel szemben.

A selejtező első mérkőzéséből ítélve, a játékosok és szakvezetők is felmérték, mennyire fontos a magyar férfikézilabda jelenének s jövőjének szempontjából a világbajnoki részvétel. Nemcsak azért, mert onnan indul a „fő útvonal” a tokiói olimpia felé. Az átalakulóban lévő, fiatalítást követő nemzeti csapatba e két mérkőzés erejéig vállalta a játékot két visszavonult vezéregyéniség, Nagy László és a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc. Hozzátettek a sikerhez, jelentős szerepük van benne, pedig tudhatják jól, a csapat nagy valószínűséggel nélkülük utazik a jövő januári vb-re, és majd esetleg az olimpiára. Sportemberi tartásuk bámulatos, ugyanakkor megható. Igazi csapatemberek.

Ma este nyolc órától rettenetesen nehéz visszavágó vár a magyar válogatottra. Fél távon 5 gól a kézilabdában nem zárórás előny. Rémképekre nincs szükség, riogatás nem cél, de a tanulság azért kötelező. A Bajnokok Ligája 2016. évi döntőjének 46. percében a Veszprém 28–19-re vezetett a lengyel Kielce ellen, az 57. percben már 28–28 volt az állás, majd hosszabbítás, szétlövés, vereség. Az előnnyel jól kell sáfárkodni!