Ismerkedjünk a közigazgatási törvénnyel 3.

Nem könnyű eldönteni, hogy az ember komorodjon, vagy viduljon az ellenzék közigazgatási törvénytervezet támadó érvein. Éppen az a friss hír, hogy összeölelkeztek és közös szellemi erővel rohamozzák meg az Alkotmánybíróságon. Persze, nem is akármelyik pontján óvják, hanem – minő meglepetés! – a romániai kisebbségek nyelvhasználati garanciáit is kipikkelték maguknak. Kik? Hát a Nép barátai: Băsescu zsebpártocskája, a fiatal és lelkesen szirénázó USR-s mentőbrigád, és naná, hogy közéjük keveredett néhány a nemzeti liberálisok padsoraiból is…

Előre szólok, az érvük leginkább azért nevetséges, mert bár igyekeznek szakpolitikai vagy közpolitikai – ahogy tetszik – zsargonba illeszteni, gyúrni az indoklást, mégis, a nyelvi csinosítás dacára, a beléjük foglalt botegyszerű rosszindulat miatt rettenetesen kilóg annak a bizonyos patás állatnak az alsószerve (a lába).

Szóval azt hangoztatják ezek a patríciusok, hogy mivel a Román Köztársaság Alkotmánya a közigazgatás hivatalos nyelvének a románt jelöli ki, ebből tökegyszerűen, kizárásos alapon az következik – a bináris, vagy kétbites gondolkodás örök dicsőségére –, hogy más nyelven még megszólítani is törvénytelen az állam intézményeit. Ja, hogy liberális elvek? Esélyegyenlőség? A törvény előtti egyenlőség? A civilizáció e hívószavaival nem kívánják összezavarni a bináris logikájukra fogékony választói célcsoportot.

Persze, a viccnek itt még nincs vége. Képzeljék el, hogy a törvényt megóvó képviselők tudják jól, hogy szó sincs arról, hogy hivatalossá válna bármelyik kisebbségi nyelv a közigazgatásban (persze, ettől még szítják az indulatokat). Mert ugyebár a nyelvhasználati jog nem a köztisztviselői kar, vagy az állami intézmények belső ügyintézésére, kommunikációjára vonatkozik, hanem a mezei állampolgárra, akit az állam arra kényszerít az életpályája során, hogy a munka–pihenés–szórakozás mellett foglalatoskodjon még bürokratikus sorban állással is. Még a 20%-os nemzetiségi arány mellett sem válik egy kisebbségi nyelv egyenértékűvé a románnal az állami intézményekben. Azt csak az állampolgár és a hivatalos szféra közti interakcióban használhatják, az ügyintézést segítve.