Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Izabella királynő 1559-es végzései

Egy Supplex Libellust nyújtottak be a székelyek az 1559-es országgyűlésnek, amelyben korábbi jogaik és szabadságjogaik megerősítését kérték. A kérvény benyújtását egy belső vita előzte meg. Az történt, hogy a székely primorok visszatetszést szülő lépésre ragadtatták magukat, és a székelységre kivetett 12 ezer forintos adó megfizetése alól mentesítették a saját oltalmuk alól húzódó ún. földön lakó székelyeket. Emiatt a közszékelyekre eső rész megnőtt másfél forintra. A királyi felségek (Izabella és fia) vizsgálat után új rendelkezést hoztak, előre bocsátva, hogy mivel régi írásos kiváltságlevelet nem tudnak a székelyek felmutatni, ezért azon jogokat nem erősíthetik meg, viszont újrafogalmaznak egyeseket.

Így megígérték, hogy a főemberek és a lófők ezentúl nem, kötelezhetők adófizetésre, viszont hadba kell szállniuk. Érdemes idézni nyelvi értékei miatt is:

„Mind a fűfű székelyek, azokval a lófejekkel egyetembe, kik tudniillik igaz gyökér szerint lófű ősöktül származtatnak, és kiknek az ű eleik mátyás király és egyéb királyok idejibe jámborul és serínyen vitézkedtenek, ős véreket ontották, semmiképpen ezentúl meg nem rótatnak, sőt a régi szabadságokban, megsértés nélkül, a vitézlő dologra és hadakozásra tartatnak meg, kiket ű felségök bizonyos időkben megmustráltat és készületöket megtudatja.”

Adót fizetnek viszont a közszékelyek, a szolgák és a zsellérek, a székely városok pedig ezentúl csak a Portának fizetendő adó terhét viselik, más adók nem vethetők ki rájuk. Látnivaló ebből, hogy a hadi szolgálatokra az idő szerint még mindig nagy szükség volt, viszont az adózók körét is bővíteni kellett, növőben volt a jobbágyok száma, felerősödött az elszegényedés folyamata, míg a primorok behozhatatlan előnyre tettek szert. A főemberek mindazonáltal két tűz közé kerültek, belső forrongással is szembe kellett nézniük.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás