Kettős keresztet állítottak

Szombaton, augusztus 4-én a 21. erdővidéki honvédtalálkozót tartották Magyarhermányban, a református templomban. A második világháborús frontszolgálatosok idei bajtársi találkozóján már csak két egykori honvéd vett részt, de ez nem vont le semmit az ünnepi alkalom magasztosságából, a hazánkat védő volt katonák emlékének dicső fényéből.

A találkozón megjelent 93 éves Boér Imre és a 95 éves Román Jenő veterán honvédek a bajtársi helytállás dicső napjaira emlékeztek és emlékeztettek, valamint meséltek a világháborús évek nehéz napjainak történéseiről is, amikor a magyar katonák az embertelen körülmények ellenére hazaszeretetből, szülőföld iránti tiszteletből, emberi tartásból, erkölcsből is jelesre tudtak vizsgázni.
A találkozón igét hirdetett Bálint Delinke református lelkésznő, akinek ez alkalommal volt az első hivatalos szolgálata is a magyarhermányi egyházközség templomában. Prédikációjában az isteni gondviselésről beszélt, mely né­pün­ket, nemzetünket, ahogy volt katonáinkat is, megsegítette a nehéz időkben. „Ezért a múltra hálával kell gondolnunk, a fájdalmak, a nyomor, a gyász ellenére is, értékelnünk kell a jelent, a jövő felé pedig bizalommal kell forduljunk” – hangoztatta.
Krizbai Imre nyugalmazott baróti református lelkész, az erdővidéki honvédtalálkozók életre hívója és mindenkori főszervezője köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítettek neki abban, hogy az idei találkozót is megszervezhesse. Utána a magyarhermányi születésű Tókos Imre, a baróti székhelyű Székely Társalgó Egyesület elnöke (egyébként a Trnsylmania zenekar tagja) beszélt, kifejtve, hogy a találkozón nem csak a volt honvédek tetteit kell felelevenítsük, hanem emlékeznünk kell példás életükre is. „Én az egész akkori nemzedéket tisztelem, szerencsés embernek mondhatom magam azért, hogy köztük lehettem. Ahogy tisztelték egymást az akkori emberek, ahogy tudásukat átadták, egész értékrendjük egy kiváltságos dolognak mondható” – fogalmazott.
A háborús veterán és volt fogoly, Boér Imre, aki Barót város díszpolgára is, azon a helyen állhatott a találkozó alkalmával, ahol egykor megkeresztelték, így emlékezett a háborús időkre, név szerint is említve magyarhermányi falustársait, akiknek kijutott részük a háború borzalmaiból. Azt mondta, személyesen is ismert 56 olyan személyt Magyarhermányban, kik megjárták a szovjet, a nyugati vagy a román hadifogságot, kitért arra is, hogy kiket mikor engedtek haza, és említette az ott elhunyt magyarhermányi katonákat is.
A Magyarországról jött Kőrösi Anita országgyűlési képviselő dédnagyapjáról beszélt, aki maga is megjárta a Don-kanyart, végül a Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetőségének nevében virágcsokrot nyújtott át a veteránoknak. „A harcot folytatjuk a győzelemig” – jelentette ki a honvédtalálkozón immár 18. alkalommal résztvevő Miklós Árpád, az MDF volt országgyűlési képviselője, megemlítve azt is beszédében, hogy erre különösen okot a mai román hatalom ténykedése ad, mely hatalom ártatlan erdélyi magyar fiatalokat börtönöz be.
A találkozó templomi műsorának zárópillanataként a magyarhermányi kórus énekelt, ezt követően mindenki a templom előtti térre vonult, ahol a magyarhermányi hősi halottak emlékművei is állnak, mellettük ezúttal kettős keresztet avattak. Itt Komporály Delinke éneke után Murányi Levente, volt országgyűlési képviselő és 1956-os forradalmár mondott beszédet a kettős kereszt történetéről és jelentőségéről.
„Ahol kettős kereszt van, ott magyarok is vannak” – húzta alá.
A keresztet Krizbai tiszteletes áldotta meg, majd Kelemen Csongor volt politikai fogoly szavalata következett, minekutána a résztvevők a helyi fúvósok kíséretében a kultúrotthonba vonultak, ahol a veteránok tiszteletére ebédet szolgáltak fel.