Újraállítanák a székelykaput

Szombaton a Történelmi Vitézi Rend primor dálnoki Veress Lajos törzsének többségében erdővidéki tagjai Vargyason és Olaszteleken tartottak megemlékezést olyan magyar honvédek sírjainál, akik 1944 szeptemberében, az Úz völgyében vesztették életüket.

A vitézi hagyományok őrzői először a vargyasi temetőben, Bodor Sándor sírjánál tisztelegtek. Vitéz Bartha Imre Bardoc-Miklósvár széki székkapitány elmondta, hogy az akkor 22 éves vargyasi fiatalembert, Bodor Sándort 1944. augusztus 30-án éjjel, egy őrjárat során érte lövés, azonnal meghalt.
Az olaszteleki temetőben Bálint László sírját koszorúzták meg. Bálint honvédtizedest ugyanazon az őrjáraton lőtték meg, mint vargyasi társát, ő azonban másnap reggelig szenvedett, akkor halt bele sebébe. Bálint Lászlót a helyszínen elhantolták, de – egy csernátoni bajtársa révén – családja megtudta, hogy hol van eltemetve, és a következő év (1945) áprilisában utánamentek, hamvait hazahozták Olasztelekre.
A két megemlékezés között a vitézi rend tagjai a székelyszáldobosi keresztútnál is megálltak, ott, ahol 1940 szeptemberében, az Erdővidékre bevonuló magyar honvédeket székelykapu fogadta. Itt hangzott el, hogy két év múlva, a bevonulás 80. évfordulójára a helyszínen felállítanának, a bevonuló honvédeket fogadó, 1940-es székelykapu kicsinyített mását. <<