Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Moszkva egyre feszültebb

Moszkva egyre feszültebb Románia

Az 1987-es fegyverkorlátozó egyezmény felmondásával fenyegetőzik Oroszország, mivel az amerikaiak Romániába és Lengyelországba telepítenének rakétavédelmi rendszereket. Sőt, utóbbi egy állandó bázist is szívesen látna.

A romániai Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi rendszer és a Lengyelországban épülő hasonló a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF-szerződés, Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) felbontását kockáztatja, a felelősség pedig az Egyesült Államokat terheli, legalábbis az orosz külügyminisztérium szerint. Erről Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium non-proliferációért – a nukleáris fegyverkezés visszaszorításért – felelős igazgatója beszélt kedden az ITAR-Tassz hírügynökségnek.
Moszkva nem először fenyegetőzik az európai (és nemcsak európai) stabilitás és biztonság egyik legfontosabb sarokkövének számító INF-szerződés felmondásával. Vlagyimir Putyin már 2007. február 10-én bejelentette, hogy nem tekinti Oroszországra hatályosnak a szerződést, ha az Egyesült Államok folytatja a volt Varsói Szerződés tagországaiba tervezett rakétavédelmi programját. A kérdés azóta is nyitott, Moszkva és Washington kapcsolata pedig az ukrán válság kezdete óta a végsőkig feszült.
A Putyin vezette Oroszország kezdettől nem rejtette véka alá, hogy haderejét az egykori Szov­jet­unió szintjére duzzasztaná vissza, ami félelmet kelt a térség országaiban, és idegességet Washingtonban. Putyin idén júliusban is Helsinkiben Donald Trump amerikai elnöknek felvetette ezt a kérdést, a sajtótájékoztatón is veszélynek nevezte a kelet-közép-európai térségbe telepített védelmi rendszereket.
Tárgyalásra azóta nem került sor. Az, hogy most az orosz külügy ismét az INF-szerződés felbontásával kezdett fenyegetőzni, vélhetően nem független attól, hogy múlt héten Andrzej Duda lengyel elnök washingtoni látogatása során azt jelentették be, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenlétet tervez Lengyelországba. James Mattis amerikai védelmi miniszter sietett is leszögezni, nincs még végleges döntés a Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpont kérdésében, Washington egyelőre tanulmányozza a lengyel javaslatot.
A Moszkva és Bukarest közötti kapcsolat sem éppen felhőtlen: Mihai Fifor védelmi miniszternek júliusi (igaz, utóbb pontosított) nyelvbotlására, amely szerint a deveselui amerikai katonai bázist ballisztikus (tehát támadó) rakétákkal szerelték fel, Romániát fenyegető közleménnyel reagált Oroszország bukaresti nagykövetsége. Augusztusban azt írták, „tegnap talán még nem tudták a Románia szóban forgó vidékén (Deveselun) élő emberek, hogy milyen célkeresztben lenni, de ma meg kell tennünk bizonyos lépé­se­ket annak érdekében, hogy megvédjük Oroszország biztonságát.”Az oroszok akkori állásfoglalása szerint Románia „struccpolitikát” folytat. <<

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás
Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. szeptember 27., 8:02
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Hat ez a terkep szerint (meg a vak is lathatja),hogy nem „Russia wants war”,hiszen nem az oroszok keritettek be a Nato tagallamokat katonai bazisokkal,hanem eppenseggel forditva all a dolog,a Nato vette korbe Oroszorszagot katonai bazisokkal.

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 27., 8:46
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Hat ez a terkep szerint ,meg a vak is lathatja ,hogy nem „Russia wants war”,hiszen nem az oroszok keritettek be a Nato tagallamokat katonai bazisokkal,hanem eppenseggel forditva all a dolog,a Nato vette korbe Oroszorszagot katonai bazisokkal.