Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Péntek délután a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum Incze László kiállítótermében mutatták be Dimény Attila A polgárosodás társadalmi és kulturális hatásai Kézdivásárhelyen (1750–1944) című könyvét. A hiánypótló, a város történelmének egy érdekes szeletét bemutató, szép kivitelezésű kiadványt dr. Borcsa János irodalomkritikus és dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár méltatta.
Másfél évtized kutatómunkájának gyümölcse, és Kézdivásárhely történelmének közel két évszázadát mutatja be sajátos, a polgárosodás szemszögéből megközelítő kiadvány, ami rengeteg eddig meg nem jelent adatot tartalmaz. A kiadvány ismertetése előtt Pozsony Ferenc méltatta a szerző munkásságát, ami tulajdonképpen doktori disszertációjának könyvbe foglalása, és ami egyébként a véletlennek köszönhetően született meg.
„Amikor Dimény Attila 1996-ban Debrecenben befejezte tanulmányait, akkor beszéltünk róla, hogy jó lenne hazajönni, és itthon dolgozni tovább. A doktori cím elnyeréséhez szükséges munka kapcsán első lépésben felmerült, hogy a Bogdán fényképészfamília hagyatékát, örökségét mutatjuk be egy disszertációban, elsősorban arra koncentrálva, hogy a hosszú évek során készült fotók miként tükrözik a polgárosodás folyamatát a kiegyezéstől számítva. Ennek a szép tervnek objektív okok miatt vége szakadt, és akkor döntöttünk úgy, hogy a polgárosodást a civil szervezetek, a társadalom fejlődése szemszögéből mutatjuk be” – mondotta felvezetőjében Pozsony Ferenc, aki szerint a munkát egy nagyon rangos bizottság előtt sikerült megvédeni.
Hozzátette: Dimény Attila mestere, Incze Lászlónak céheket kutató munkáját folytatta és egészítette ki, ami a mester és tanítvány szemszögéből nézve is egy természetes folyamat. Pozsony szerint a szerző az egyetemi kutatókat is meglepte azzal, hogy a kézdivásárhelyi polgárosodás folyamatát korábbra datálta munkájában, mint ahogy azt addig tudták. „Nekünk a Habsburgok militarizációjáról nagyon sötét képünk volt. Dimény Attila disszertációjában voltaképpen azt bizonyítja be, hogy a Kézdivásárhelyre rátelepedő osztrák hadsereg egy olyan polgári miliőt hozott létre, amelyrévén egy közép-európai kulturális modellt valósítottak meg a betelepülő orvosok, tanárok és kiváló szakemberek” – hangsúlyozta Pozsony Ferenc a munka egyik fő értékét. A könyv természetesen azt is részletesen érzékelteti – fényképek, dokumentumok, sajtócikkek stb. révén –, hogy a város életében milyen szerepet töltöttek be az önszerveződő egyesületek, amelyek Felsőháromszék polgárosodására is hatással voltak.
Ezt követően Borcsa János lapunk múlt keddi számában megjelent, Hiánypótló monográfia című írását olvasta fel, és örömét fejezte ki, hogy egy újabb íróval gazdagodott a céhes város, majd párbeszédet kezdeményezett a könyvbemutatón jelenlévőkkel.