Megszólít a történelem

Lőrinczi Dénes, a szentgyörgyi Váradi József-iskola és a Székely Mikó Kollégium történelemtanára életének egyik nagy kalandjaként és nagy szerencseként könyveli el annak az I. világháborús képeslapgyűjteménynek a megszerzését, amelynek darabjaiból hétfőn a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház közösségi termében nyílt kiállítás.

Lőrinczi azzal motiválja a gyerekeket a történelemben való elmélyülésre, hogy ponttal jutalmazza, ha valaki valamilyen relikviát, a tanultakhoz kapcsolódó tárgyat visz be az órára. Így került a kezébe egy maroknyi, az I. világháborúból származó képeslap is egy ötödikes gyermektől, amelynek nyomába eredve Kökösből sikerült megszerezni a 622 darabból álló gyűjteményt Demeter Annuska leszármazottaitól. A kökösi lánynak 23 azonosított udvarlójától származnak a háborús képeslapok, melyek között propagandacélúak, de ünnepi üdvözletek is szerepelnek.

– Azzal az illúzióval élünk, hogy a történelem egy megfakult, szépiaszínű fénykép, pedig vérbő és sokdimenziós, mint a jelen, melyet megélünk – mondta bevezetésképpen Kovács István lelkész. – Emberekkel, érzelmekkel, hazavágyódással találkozhatunk, így elevenedik meg ez a sok mozaikból összetevődő történelem, mely meghív egy pillanatra.

Lőrinczi Dénes ezek után röviden a képeslap történetéről is beszélt, mely nagyon hamar népszerűvé vált, majd a képeslapok tartalmára alapozva nyújtott betekintést a kor udvarlási erkölcsébe és a háború azokon megjelenő képére. Mint elmondta, a bakák a sablonszövegeken túl alig írtak valamit a lapokra, a válasz megköszönése, a címzett hogyléte felől érdeklődtek, üdvözölték az otthoniakat, a hozzátartozókat, ha mégis volt valami – a mai korhoz mérten nagyon visszafogottnak, de akkor mégis merésznek tűnő közlendőjük –, azt a bélyeg helyére írták. Így Annuska képeslapjai között is vannak olyanok, amelyekről ő lekaparta a bélyeget, az alatta lévő tartalomra lévén kíváncsi.

A gyűjtemény eredeti tulajdonosának történetéhez hozzátartozik, hogy Demeter Annuska – akit udvarlói Nusikának becéztek – ortodox vallású volt, a háború végeztével Dumitru Anára módosította nevét, míg férjhez nem ment Illés Dávidhoz.

Mondandója zárásaként Lőrinczi Dénes meghatódva mondott köszönetet támogatóinak, akik lehetővé tették, hogy a képeslapok nyomatait tematikusan csoportosítva kiállítsa. Magyarázatait István Ildikó színesítette az alkalomhoz illő, többnyire szomorú bakanóták és szerelmes népdalok eléneklésével.