Elkezdték tevékenységüket a falugazdászok

Két évnyi előkészület után a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által felépített falugazdász hálózat frissen alkalmazott munkatársai megtartották első munkaülésüket, így gyakorlatilag is megkezdték tevékenységüket. A gyűlésre a csíkszeredai megyeházán került sor. A többórás megbeszélésen rögzítették a falugazdász hálózat rövid távú célkitűzéseit, megjelölték a falugazdászok feladatait.

2010-ben született meg a gondolat, melynek célkitűzéseként szabták meg a székelyföldi megyék, Kovászna, Hargita és Maros agráriumának összefogását, szakmai együttműködését. Két évvel ezelőtt a konkrét megvalósítások is elkezdődtek, megalakult a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE), később a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma is – elevenítette fel az ülésen az előzményeket Becze István egyesületi elnök.

Cél, hogy minden székelyföldi magyarlakta településen legyen olyan gazdaszervezet, mely a fórum tagjaként együttműködést vállal. Az egyesület keretében a jelenlegi magyar kormány anyagi támogatásával jöhetett létre a falugazdász hálózat. A közösség pillanatnyilag húsz emberből áll, de ennél sokkal többen vesznek részt a munkában. További szervezetek – például a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete, a gyergyószentmiklósi AgroCaritas, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete – által foglalkoztatott falugazdászok együtműködésével is erősödik az SZGE csapata.

A hálózat működését finanszírozó magyar agrártárca kívánsága is az, hogy az SZGE koordinálja a máshol alkalmazott falugazdászok tevékenységét  is – mondta el Becze István.  A hálózat tovább erősíthető az önkormányzatok által, az agrárreferensekkel, az agrár-közintézmények részvételével, az agráriumban tevékenykedő további szakemberekkel. A három megyében szükség van az  agrárium minden tényezőjének integrálására – emelte ki az elnök.

Az SZGE által meghirdetett álláshirdetésre kilencvenen jelentkeztek, így nehéz volt a döntés az alkalmazások tekintetében. Az agrártárcánál is értékelték az odafigyelést, amit a szakemberek kiválasztására fordítottak. Az agrárminisztérium költségvetésébe bele van építve a falugazdász hálózat működtetésének költsége, további erősítésre is van kilátás. Az SZGE magyarországi partnerintézményei még a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Szent István Egyetem, de további szövetségekkel, szakmai szervezetekkel is szorosabb munkakapcsolatok kialakírására töreszkünk – mutatott rá az együttműködési lehetőségekre Becze István.

 A falugazdász-hálózat első munkaülésén nem lehettek jelen a Kovászna, illetve a Maros megyei önkormányzatok elnökei, Tamás Sándor és Péter Ferenc. Az ülést követően mindketten megfogalmazták: a gazdák számára fontos és hasznos a falugazdász-hálózat, hozzájárulhat a gazdatársadalom összefogásához, szövetkezéséhez, gazdasági megerősödéséhez.

– Addig lesz szülőföldünk a miénk, amíg mi műveljük meg és nem más. Ez nagy felelősség és kihívás is, hiszen Székelyföld földrajzi adottságai és agrárhagyományai miatt is inkább a fenntartható mezőgazdaság irányába kell hogy elmozduljon, számunkra nem az ipari mezőgazdaság a járható út. Ahhoz viszont, hogy versenyképesek is legyenek a termelőink, összefogásra van szükség, hogy együtt képviseljék és érvényesítsék érdekeiket a székelyföldi gazdák. Összefogva, szövetkezve jobb eredményt tudnak elérni, legyen szó akár mezőgazdasági gépparkról, akár a piacra jutásról, akár feldolgozásról, értékesítésről. Vannak már jó példák, Háromszéken a Kézdi-tejszövetkezet ilyen, amely bár kényszer szülte, ma már életképes kezdeményezés. Minél több területen szükség lenne hasonló összefogásra, a munka összehangolására, úgy gondolom, a falugazdász hálózatnak ebben nagy szerepe lehet – fogalmazott ennek kapcsán Tamás Sándor.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, az SZGE alapító tagja is az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. A falugazdászok pont olyan jól együtt kell működjenek, mint azok a személyek, akik az egyesület létrehozása óta közösen dolgoznak azon, hogy ez a program elindulhasson – mondta, Székelyföld egyik példaértkű együttműködési rendszerének nevezve a három megyét átölelő mozgalmat. Összegzésként megállapította, hogy a koncepciót szem előtt tartva és szorosan együttműködve a gazdákkal ténylegesen elősegíthető Székelyföld mezőgazdaságának megerősödése.

A falugazdászok feladatai közé tartozik a mezőgazdasági szaktanácsadás, a mezőgazdasági adminisztrációs intézményekkel való rendszeres kapcsolattartás, a gazdaságok feltérképezése, a gazdák igényei­nek megismerése, fórumok, tájékoztatók szervezése, a mezőgazdaságot érintő információkról szóló tájékoztatás a gazdák felé, a különféle támogatások lehívásában való segítségnyújtás, szakmai koncepciók elkészítése. A hálózat munkatársainak emellett a szakterületek szerinti integrációk generálásában, ágazati együttműködések megvalósításában, szakmai szervezetek segítésében, szövetkezeti formák népszerűsítésében, megalakulásuk elősegítésében is részt kell vállalniuk.

Tevékenységük során a gazdák és gazdaszervezetek számára be fogják mutatni a Székelyföldi Gazdaszervezetek Fóruma által biztosított előnyöket, a belépési iratcsomó összeállításában is segítséget nyújtanak. A gazdák számára felvilágosítást adnak a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyújtott lehetőségekről – szakmai utakon, kiállításokon, fórumokon való részvétel lehetősége, támogatási és pályázati rendszerekhez való hozzáférés stb. -, a NAK pártoló tagsági minőségét igénylők számára a belépési nyilatkozatok előkészítésével is segítenek.

(közlemény)