Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A magyar nyelvterületen belül Erdély bizonyult a legfogékonyabbnak a vallásújítók tanaira, s emiatt itt alakult ki a legszínesebb felekezeti sokféleség. A székelység sem utasította el az új tanokat, a 16. század harmincas éveitől áttérő szász lakosság nyomán az ötvenes években már hat a lutheri tanítás székely körökben is. A század végére ezt kiszorítja a kálvinizmus és az unitarizmus, ugyanakkor a katolicizmus is itt őrzi meg Erdélyen belül legerősebb, tömbszerű állásait Csík- és Udvarhelyszék jelentős részén, Háromszék északi szegletében.
Háromszék leghamarabb protestánssá váló családja a szentgyörgyi Daczók voltak, ők építették újjá 1547-ben a középkori templomot. A lutheránusokkal az 1564-es enyedi zsinaton szakítottak a magyar prédikátorok, s ekkor kezdett el terjedni az antitrinitárius irányzat is, mely a János Zsigmond mellett szolgálatot teljesítő darabontok, köztük sok székely vallása is lett. A felekezetek közti vita egyesek terjeszkedésével járt, s míg a magyar királyság területén nagyarányú rekatolizációnak voltak tanúi a következő évtizedek; ez a székelység soraiban nem öltött tömeges jelleget.
Balogh Judit kimutatja a háromkötetes históriában, hogy az erdélyi fejedelemség másfél évszázadában a székely elit nem felekezetileg, hanem személyi állományában változott meg, úgyszólván teljesen kicserélődött, anyagilag is megerősödött. A 16. század végére egy erős unitárius elit jött létre Erdélyben, ennek tagjai hatalmi pozícióikban is támogatták egymást. Hasonló folyamat zajlott a székelység körében is (Péchy Simon, az Ugronok, Balássyak, Dánielek stb.), az unitárius főurak jobbágyai között nem voltak katolikusok. E réteg Báthori Gábor alatt háttérbe szorult, felmorzsolódott, Bethlen Gábor pedig új elitet igyekezett létrehozni, főleg reformátusokból.
Megfigyelhető az áttérések sora e vonzástérben, ami folytatódott az osztrákok alatt. Az unitáriusok kikoptak az elit soraiból, a reformátusok háttérbe szorultak. Apor Péter meséli, hogy Mikes Kelemen, a későbbi Törökországi levelek írója már olyan elkötelezett katolikusnak számított, hogy a kortársak Kelemen pápának nevezték.