Erdővidék mozdonyát keresik

Erdővidéken, különösképpen Baróton, időről időre felröppen a kérdés: mely település kellene legyen a térség húzóereje, mozdonya, azért, hogy a régió végre elmozduljon a mindnyájunk által nagyon várt fejlődés irányába? Nemrég a megyetanácselnök, Tamás Sándor is rámutatott arra egy összejövetelen, hogy bizony, a labda ez esetben a helyiek térfelén van.

Ugyanis a megye nagyszabású infrastrukturális beruházásokat végez Erdővidéken a következő esztendőkben (például útépítés), ám azt, hogy Erdővidék ezzel a modernizálással mihez kezd majd, hogyan faragnak (vagy kovácsolnak) belőle gazdasági előnyt, azt már nem tudják a helybéliek helyett kigondolni. „Ez már az erdővidéki polgármesterek, elöljárók dolga kell legyen” – mondta a megyetanácselnök.

A mozdonyos téma nemrég ismét felvetődött egy baróti előadáson, melynek Erdővidék Múzeuma adott helyet. Elhangzott itt egy, már szinte közhelynek számító mondat is: „Erdővidék szét fog esni, ha nem fog össze”. De ki fogja össze? Az előadáson jelenlevő Balázsi Dénes, Bardoc község polgármestere úgy vélte, hogy a mozdony szerepét betölthetné a valamikor létezett Erdővidéki Fejlesztési Egyesület, ami azonban jelenleg nem működik, meghalt. Újraélesztését Barót város polgármestere kellene kezdeményezze, Barótnak, mint városnak pedig el kellene látnia a térséget szolgáltatásokkal, hogy ne kelljen minden apróságért Sepsiszentgyörgyre utazni, fejlesztenie kellene a tanügyet, az egészségügyet és így tovább.

Az elöljáró továbbá úgy vélekedett, hogy az erdővidékieknek nem kellene mindent „felülről” várniuk, a kezdeményezések alsó szinten kellene megszülessenek, azért vannak a tanácsosok, hogy képviseljék a polgárokat, továbbítsák azok gondjait, nagy szükség volna ugyanakkor „szürkeállományra” is, a fiatalokra, akiket be kellene vonni a közösségfejlesztésbe, civil szervezeteket kellene létrehozni, feltérképezni, hogy mi a „fontossági sorrend”a vidéken. Érdekes módon szó esett arról is, hogy a tanácsosok konkrétan egy-egy településrész lakóit kellene képviseljék, hogy a polgár tudja, kihez forduljon bajával, azt ne egy „héttagú, láthatatlan, számonkérhetetlen bizottság” bírálja el, hanem legyen egyetlenegy személy gondja, azé, aki az adott utcát képviseli a tanácsban. A tanácsosok utcákra való „leosztásának” ötlete nem újkeletű Erdővidéken. A legutóbbi választási kampány során Baróton erre nézve ígéret is elhangzott Dimény László néppárti tanácsos részéről, ám az érdekesnek tűnő kezdeményezésről azóta ő sem ejtett szót.