A Keleti-Kárpátok koronája

Zsúfolásig megtelt a Székelyföldi Vadászati Kiállítás előadóterme Székely Árpád Radnai-havasok című könyve bemutatóján, amelyen a szerző a tőle megszokott igényességgel és alapossággal, választékos nyelvezeten fogalmazva, meseszép fotók segítségével tárta a jelenlévők elé a Keleti-Kárpátokat megkoronázó hegyvonulatot.

A saját készítésű fényképekkel gazdagított kötetbe Székely Árpád húsz, a helyszínen áprilistól október végéig megejtett túra során átélt élményeit, felgyűlt tapasztalatait és szerzett ismereteit sűrítette. Öt fejezete közül az elsőben a népesedés és közigazgatás történeti áttekintésen kívül, a vidék földrajzi neveivel is megismerkedhetünk. A második egy természetföldrajzi áttekintés, amely az éghajlatot, élővilágot és védett területeket is bemutatja. A harmadik a hegység megközelítéséről, valamint túraútvonalakról és szálláslehetőségekről nyújt tájékoztatást, a negyedikben részletes túraleírások találhatók, az ötödik pedig a szomszédos Máramarost és Bukovinát ismerteti.

Mindezek taglalása során többek között az is kiderült, hogy a Radnai-havasok fő kőzete a kristályos pala, de a mészkő és gránit is kimutatható. Innen ered a Nagy-Szamos, az Arany-Beszterce, az Iza és a Visó. Legmagasabb csúcsa a Nagy-Pietrosz (2303 m) és az Ünőkő (2279 m). Annak ellenére, hogy sziklái között a zergék eszményi élettérre leltek, a vadászat következtében 1927-ben kipusztultak. 1964-67 között a Kárpátok más vonulataiból befogott példányokkal telepítették újra a térséget, a szaporulatnak indult állományt azonban az 1989-es fordulat óta az orvvadászok ismét tizedelik.