Ünnepség a Diákdombon

A véczeri emlékműnél tartott ünnepség után a város központjában, a Diákdombon folytatódott a baróti polgármesteri hivatal által szervezett március tizenötödikei rendezvények sorozata.

A toborzót itt is a Csala Kürtje fúvósai fújták, kíséretükben vonultak a Princess mazsorett csoport lányai és a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszárjai, utóbbiak egyébként a véczeri emlékűnél is jelen voltak. A huszároknak tisztelgett a város polgármestere, Lázár-Kiss Barna, aztán a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárainak, Sebestyén- Lázár Enikőnek, Kőmíves-Bokor Zsuzsának és Oláh-Badi Alpárnak az előadásában felcsendült a Rákóczi megtérése című dal, bevezetve az ünnepélyt.

Ezután dr. Csige Sándor Zoltán olvasta fel Magyarország miniszterelnökének üzenetét, majd Demeter László baróti muzeológus, történész szólt az ünneplőkhöz. A történész a forradalom eszméiről beszélt: a nemzet egykori kívánságai közül a béke, a szabadság és az egyetértés ma is a legszükségesebbek közé tartoznak, de buzdított arra is, hogy legyünk méltóak magyarságunkhoz, legyünk erősek, hogy a világ népei is észrevegyék: velünk, magyarokkal számolni kell.

Veress Renáta Melinda szavalata után Lázár-Kiss Barna polgármester is arra tért ki beszédében, hogy március ünnepe alkalom arra, hogy figyelmeztessen többek között eleink tanításaira: „Cselekedjünk úgy, hogy érdemes legyen itt élni, dolgozni, családot alapítani. Ne okozzunk csalódást azoknak, akik hittek bennünk” – fogalmazott. Az ünnepély Fülöp László plébános áldásával, majd koszorúzással fejeződött be.

17 órától Erdővidék Múzeumában tartották annak a kiállításnak a megnyitóját, amely a korábbi évek márciusi ünnepeinek egy-egy elkapott pillanatát tárta fényképek segítségével ismét a nézők elé. Demeter László múzeumigazgató röviden az erdővidéki megemlékezések történetéről beszélt, a kezdetektől egészen 1990-ig, amikor a véczeri emlékműnél, mint azt több korabeli fotón is látni lehetett, nagyjából háromezer ember ünnepelte március tizenötödikét.