Adni és kapni is boldogság

Az ünnep egyesek számára az együttlétet, a családot vagy éppen az ajándékozás örömét jelenti, mások a csodát várják, ami minden évben meg is történik. A láthatatlan angyalkezek ajándékokat helyeznek a karácsonyfa alá, hogy minden kisgyerek örömét lelje. A Székely Mikó Kollégium I. B osztályos kisdiákjai szerint minden családnak van külön bejáratú angyala, aki képes a gondolatolvasásra, így akkor is tudná, hogy ki mire vágyik, ha nem írnának neki levelet. Amit a biztonság kedvéért megírtak, nehogy valami lemaradjon a listáról.

A karácsony a szeretet ünnepe, ekkor született meg a kis Jézus, mondják szinte egyszerre Hatos Gabriella kis tanítványai. Mindannyian szorgalmasak voltak az utóbbi napokban, segédkeztek az otthoni munkában, szót fogadtak szüleiknek s még a matek házi feladatot is megírták, hogy ne lehessen semmit felróni nekik. Jót is cselekedtek, játékokat, tartós élelmiszert, tisztálkodó szereket gyűjtöttek az árva gyerekek számára, s az idősek otthonába is ellátogattak, hogy énekükkel, szeretetükkel, az ajándékaikkal örömet, mosolyt csaljanak a fogadott nagyszüleik arcára.

A karácsonyfa tekintetében megoszlottak a vélemények, van, ahol az angyal hozza a feldíszített fenyőfát, mások, segítségképpen beszerzik a fát, és ünnepi díszbe öltöztetik.

– Elég neki az ajándékokról gondoskodni – magyarázza egy csillogó barna szemű kisfiú.

Az ajándékok beszerzéséről is határozott elképzelésük volt a kisdiákoknak. A fiúk nagy része úgy gondolta, hogy éjszaka beoson a boltba és összeszedi a listáján szereplő játékokat, mások szerint a varázspálcáját használja, merthogy az is van neki, sőt varázskulccsal is rendelkezik, így tud bejutni minden házba.  A lányok szerint is lehet valami csoda a dologban, de a vásárlást sem vetették el.

Az angyallal még egyikük se találkozott, bár egy szőke kis srác egyszer megérezte a jelenlétét. A tanci azonban az utóbbi napokban többször is találkozott vele, és be is számolt neki arról, hogy a gyerekek milyen szófogadók és szorgalmasak.

A karácsonyról a család, a szeretet, a békesség és a kis Jézus jut az eszükbe, és persze az ajándék. Játékokat, sportszereket szeretnének kapni, az egyik kislány a kis testvére számára egy csörgőt kért.

Abban bíznak, hogy december 24-én minden karácsonyfa alá kerül ajándék. S mivel nagyon sok gyereket kell meglátogasson egyetlen nap alatt, úgy vélik, hogy erre egy angyal nem lenne képes, így többen is vannak, sőt az is lehetséges, hogy minden családra jut egy.

– Vannak fiú és lány angyalok is, de az ajándékokat biztos, hogy a lányok hordják ki, a fiúk a csomagolásban segítenek – világosít fel az egyik srác.

– Az angyalnak ezüstös, esetleg fehéres-sárgás ruhája van, szép hosszú haja és kellemes hangja. Énekelni is tud, de halkan jár, hogy ne vegye senki észre – teszi hozzá egy kislány.

– Nekem a szomszédomban lakik a Mikulás – jelenti ki határozottan egy kisfiú. Ezzel a többiek nem értettek egyet, mert ugye az köztudott, hogy a Mikulás otthona Lappföldön van.

Ezt letisztázva visszatértünk a karácsonyi szokásokhoz.

A takarításon, rendrakáson túl mindannyian feldíszítik a házukat, néhányan templomba mennek, verset mondanak, énekelnek. Adventi koszorú minden otthonban van.

Bár a kívánságlista sok esetben igen hosszúra sikeredett, de akkor sem lesznek csalódottak, ha nem kerül be minden a karácsonyfa alá. Csak egy kicsit lesznek szomorúak.

– A tanci azt mondta, hogy adni is ugyanolyan öröm, mint kapni. Az is örvend, aki ajándékot kap, és az is, aki adja, mert szeretetet és hálát kap cserébe, ezért olyan boldogok karácsonykor az angyalok – szögezte le egy talpraesett barna legény.

Ajándékba egy „karácsonyfát” kaptam, olyant amilyennel a szülőket lepik meg az iskolai ünnepségen.

Boldog karácsonyt!, mondták búcsúzóul.  Áldott ünnepeket és gazdag angyaljárást kívánok én is minden kis és nagy gyereknek.