Johannis tanácsosa válaszolt

Amint azt a tegnapi lapszámunkban jeleztük, Klaus Johannis államfőnek január 5-ig kellett volna választ adnia a Fejér László Ödön szenátor és Kulcsár-Terza József képviselő kezdeményezte, a Cotroceni-palotához benyújtott beadványra. Ebben azt kérték, az elnök gyakorolja hatalmát, és tegyen lépéseket a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéknek a Beke–Szőcs-ügyben hozott jogerős ítélete érvénytelenítéséért. Johannis vélhetően nem is látta a beadványt, helyette egyik tanácsosa válaszolt.

A Cotroceni-palota válaszán dátum sem szerepel, mindössze a DRA1/21.11.2018-as iktatószám, jelezve, hogy mikor nyújtották be a citizengo.org/hu oldalon összegyűjtött több mint tíz­ezer civil támogatói aláírással nyomatékosított, Benkő Erika, Biró Zsolt István és Csoma Botond képviselők által is aláírt beadványt. A választ nem az államfő, hanem Gabriel Cristian-Piscociu államtanácsos jegyzi, aki szerint „egy jogerős és visszavonhatatlan bírósági végzés érvénytelenítése nem esik az államfő hatáskörébe, amit az Alkotmány 85–94. szakasza szabályoz”.

Kulcsár-Terza József képviselő telefonos érdeklődésünkre elmondta, postán kapták meg az elnöki hivatal válaszát. „Szégyellje magát Klauss Johannis, úgymond kisebbségből származó államfő, aki arra sem méltatott, hogy ő írja alá a levelet. Úgy látszik, nem érdekli ez az ügy, és ezzel véglegesen eljátszotta azt a bizalmat, amit az erdélyi magyarság, a székelyek megelőlegeztek számára az államelnöki választásokon. Mi csak azt kértük, hogy tegyen fényt ebben az ügyben, így segítsen abban, hogy a románok és a magyarok között legyen béke, de úgy látszik, az államfő a feszültséget szeretné támogatni. Nem állja a helyét, hogy nincs hatásköre. Amikor Malajziában egy román állampolgárt kábítószer-kereskedését halálra ítéltek, akkor tudott élni ezzel a jogával, a román hatóságok a támogatásával tudtak lépni a drogdíler ügyében; de amikor két ártatlan magyar ül börtönben, őket már nem tudja támogatni” – nyomatékosított a képviselő.

Fejér László-Ödönt is megkérdeztük. Elmondta, amikor Klaus Johannis államfő lett, azt remélte, olyan elnöke lesz az országnak, aki nagyobb figyelmet fordít a kisebbségi gondok orvoslására, miután ő is az itt élő német kisebbség soraiból származik. „Ehhez képest már több alkalommal olyan lépéseket tett, amelyekkel nemhogy támogatta, hanem egyenesen szembeszállt mind a magyar, mind a más itt élő kisebbségekkel. A választ, amit az általunk benyújtott petícióra kaptunk, nem tudom elfogadni, hiszen az államelnök jogköréhez hozzátartozik az elítéltek kegyelemben való részesítése. Sajnos, be kell látnunk, hogy Johannist a két ártatlanul elítélt sorsa nem érdekli, sőt, annak a tízezer aláírónak a kérését is eldobja, akik tőle várták ennek az ügynek az igazságos megoldását” – vélekedett a szenátor.

Meglátásunk szerint az államtanácsos azt a jogi kapaszkodót használta ki, hogy a petíció aláírói nem konkrétan kegyelmet kértek Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, hanem az ügyükben hozott ítélet érvénytelenítését. Ezek után vélhetően nemzetközi fórumokon lehet majd a tényleges igazságszolgáltatásért harcolni, illetve Bajkai István, a magyar Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is arra kérte még tavaly Johannis elnököt, „adjon kegyelmet annak a két székely fiatalnak, akiket úgy ítéltek Romániában börtönbüntetésre, hogy nem követtek el bűncselekményt”. Erre még nem kaptak választ.