Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy a nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Györffy István jeles néprajzkutató a múlt század elején járt az elszigetelt, így igen archaikus viseletet, szokásokat őrző vidéken, minthogy gyakornokként az akkor még fehér foltot jelentő területekre küldték. Nagyon alapos, lelkiismeretes kutatást végzett, három fényképezőgéppel előírás szerint dokumentálta a Felső-völgy településszerkezetét, építészetét, lakóinak viseletét, szokásait, az általuk használt eszközöket. 271 fényképet készített és rengeteg tárgyat begyűjtött, ezekből válogattak a kiállítás kurátorai.
Szombaton a jelenlevő kurátoroknak köszönhetően szakavatott tárlatvezetésen vehettek részt a múzeum látogatói. Katona Edit főleg a népviselet elemeire tért ki, a későbbiek során külön előadásban is, míg Gebauer Hanga a fotógyűjtemény jelentőségét méltatta és Györffy fotós tevékenységét részletezte. Így tudhattunk meg olyan kuriózumokat, hogy a legmagyarabb faluba, Körös-Tárkányba Mária Terézia korában is érkezett meg egy igen különleges női főkötő, a csepesz. A férfiak viseletében pedig akkor tűnt fel a cifraszűr, mikor a mai Magyarország területén már háttérbe szorult, és a szűcsök új piacok után néztek.
Megható volt látni, hogy a fotózáshoz beöltöző családok fotóin még a mezítlábas gyermekek is kokárdát viseltek, a férfiködmön hátára pedig a magyar címert is ráhímezték (a házak kapuin is állandó elem volt), önazonosságuk kifejezését ennyire lényegesnek látták az akkori magyarok. És ugyanígy megdöbbentő volt a fotókon szereplő több emberről tudni, hogy a faluba betörő román csapatok 1919-ben lemészárolták őket, többek közt egy egész családot, melynek sírjánál a Felső-völgyben mostanában járó néprajzkutató is megállhatott.
Mind a gyermekek, mind a felnőttek kiélhették kíváncsiságukat, hiszen a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében a székelyudvarhelyi Napfény műterem működtetői, a fényképész Kováts család negyedik generációját képviselő Kováts Zoltán és Szidónia segítéségével ők maguk nagyíthattak fényérzékeny papírra filmnegatívról fotót, megismerkedhettek a camera obscurával és a sztereoszkóppal is. Ez utóbbi műszer szolgált arra, hogy a fotókat térben (3D-ben) láthassák. Nem mai találmány tehát ez a technika, Györffy maga is készített ilyen fotókat (ahogy ő nevezte: tömörlátványokat) egy speciális, kétlencsés kamerával.