Fejedelemkori mindennapok

A megszaporodott forrásoknak, okleveleknek köszönhetően a történészek új megvilágításba helyezhetik az olyan kérdéseket is, mint az írásbeliség terjedése a Székelyföldön a 17. században. A szászok után a székely falusi iskolahálózat számított elterjedtebbnek Erdélyben, a falusi iskolákat ellátó tanítók, deákok mellett több nemesi-főemberi udvarban házitanítók foglalkoztak a házigazda gyerekeinek oktatásával, például Teleki Mihály tizenhárom gyerekével. A Bethlen Gábor alapította enyedi kollégiumban a tanulók 40 százalékát is elérte a székelyföldiek aránya egy időben, beindult a diákok külföldi peregrinációja is, többen tanultak „Colosváratt” az ottani felsőbb iskolákban.

Tüdős Kinga rendkívül érdekes fejezetet szentel a székely udvarházaknak, kastélyoknak, elemzi a fennmaradt jobbágykötő okleveleket, a hadi szolgálatról pedig azt írja, az ősi gyakorlat szerint a székelyeknek hadviselés idején továbbra is a legveszélyesebb feladat jutott. II. Ulászló király 1499-es oklevelének előírásai még a 17. század végén is érvényben voltak, azok pedig megszabták, hogy ha a király (később a fejedelem) kelet fele vagy Havasalföldre indul, a székely gyalogosok és lovasok teljes létszámmal kötelesek a hadak előtt haladni, visszatérőben hátul követni azokat. Ha a király nem vett részt a hadjáratban, akkor kelet fele csak felerészben, dél fele csak egyötöd részben kellett a zászló alá vonulniuk. Az 1682-es felvonulás rendje például a következő volt: elöl egy székely szék, utána a vármegyei hadak, hátul pedig a többi székely szék haladt, mégpedig megszabott sorrendben: Udvarhely, Háromszék, Csík–Gyergyó–Kászon, Marosszék és Aranyosszék.

A könnyűlovasság hatásos fegyvernemnek bizonyult még a 17. században is a hasonló íjász és kopjás török vagy tatár lovasság ellen, bár Verancsics szerint elődeink fő erénye, nem szerény fegyverzetükben, hanem bátorságukban és nagy számukban volt. Bethlen Gábor is emiatt bízott meg bennük. Tüdős Kinga külön részletezi a sebesültek státusát, azt, mi történt az elesettek családjaival, hogyan büntették azt, aki nem volt hajlandó kötelességét teljesíteni, például egyikük házát „széthányta”a közösség, mivel a kollektív jogokat sodorta engedetlenségével veszélybe. Ekkor terjedt el a régi gyalogosok puskával való felszerelése.