Március 15-én több helyszínen is megemlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban elesett bodoki hősökről. Az ünnepség református templomban istentisztelettel kezdődött.
Roth Levente lelkész igehirdetésében kiemelte, azért csodáljuk ma is a ’48-as forradalom szereplőit, mert harcoltak, és életüket adták a szabadságért. Hiteles és céltudatos emberek voltak, akik nemcsak beszéltek, hanem cselekedtek is. Az erdélyi magyarság és kereszténység akkor maradhat meg, ha vannak Isten akaratába belesimuló emberek.
Az istentisztelet végén a Henter Károly Általános Iskola diákjai idézték fel zenés-verses műsorukkal a történelem ezen meghatározó fejezetét, majd a templom előtti és a központi emlékműnél rótták le tiszteletüket a helyiek. Fodor István polgármester ünnepi beszédében kiemelte: 1848 márciusa egy új élet reményét hozta. „A szabadság érzését és az összefogás erejét; ezt hagyták ránk a ’48-asok. Az akkori szabadságért vívott küzdelmet ma felcseréltük kisebbségi jogokért folytatott küzdelemre, az anyanyelvünk szabad használatára, kulturális értékeink kamatoztatására, nemzetünk egységére, a magyar fennmaradásra. Most ez a legnemesebb küzdelmünk, ezt akarjuk. De ehhez össze kell fogni a testvérrel, a baráttal, a szomszéddal, közösségünk minden tagjával. A ’48-asok hitével bíznunk kell egymásban, megbecsülnünk egymás munkáját, alázattal kell küzdeni azért, hogy közösségünk hétköznapjai értelmet nyerjenek, és ünnepeink örömet hozzanak” – fogalmazott az elöljáró.
Március 15-én a helyi kisiskolások, pedagógusok és egy szűk közösség emlékezett meg családias hangulatban az id. Barabás József honvédszázados emlékére, a Ferenc-kertben felállított kopjafánál.