Lelkes emberek kellenek

Követendő példának nevezte az uzoni önkéntes tűzoltókat minden meghívott felszólaló azon a szombati ünnepségen, amit az új garázsuk avatója alkalmából tartottak. De miért is?

Uzon községnek két tűzoltóautója van, de a régi garázsba csak egy fért be, és ha télidőben hirtelen szükség lenne mindkét járműre, akkor várni kellene arra, hogy a kint tartottat feltöltsék, hiszen abban nem lehet vizet tárolni. Szerencsére idén még nem alakult ki hasonló szükséghelyzet, de tavaly 36 bevetésen vett részt a csapat, már újév napján tűzhöz riasztották őket, az év folyamán pedig árvizeknél is sokszor szükség volt rájuk.

A helyzet megoldására támadt az önkéntesek parancsnokának, Sípos Jánosnak az az ötlete, hogy a község tulajdonában levő régi nagy műhelycsarnokban kialakítanak két autónak alkalmas garázst, ha a polgármesteri hivatal biztosítja a hozzávalókat. És így történt: körülbelül 35 ezer lejes költséggel és a csapat tagjainak, valamint a hivatal szerződéses alkalmazottainak segítségével félév alatt elkészült a létesítmény, amelynek tetőszerkezetét megjavították, kimeszelték, fűtést szereltek bele. Az i-re úgy tették fel a pontot, hogy az avatóünnepségre meghívták a község elöljáróit, a megyei sürgősségi helyzetek felügyelőségének vezetőségét, a prefektust és alprefektust, akik mind érdemesnek látták jelenlétükkel is nyomatékosítani: a község lakóinak biztonsága érdekében támogatták ezt a befektetést, értékelték Sípos János és csapatának elkötelezettségét. Az új garázsokat Derzsi György lelkész is megáldotta.

A történet főszereplője húsz éve önkéntes tűzoltó, 15. éve Uzonban. Jelenleg 22 fős csapatot irányít, az önkéntesek 16 és 52 év közöttiek, zömük harmincas éveiben járó férfiember. A községben hajdanában igen élénk közösségi éle­tet tartottak fenn a tűzoltók, ennek nyomait még ma is őrzi a régi épület, amely eddig a garázsnak és a szertárnak helyet adott, de egykor irodák és kuglizó is volt benne.