Védekező pénzintézmények

A kormány által bevezetett kapzsisági adó elleni védekezésül a hazai pénzintézetek várhatóan eladják hiteleiket a külföldön működő anyabanknak, így mivel az országban nem lesznek hiteleik és jövedelmeik, adót sem fizetnek, mutatott rá Bordás Attila.

A LAM Mikrohitel Rt. aligazgatója szerint természetes folyamatként indulhat be a pénzintézetek védekezési mechanizmusa, amit egyébként teljesen törvényesen tehetnek meg, hiszen az Európai Unió egyik alapelve a szabad tőkeáramlás. Hozzátette, ennek a lépésnek drasztikusabb hatásai lehetnek a hazai gazdaságra, mint a külföldi bankok által eddig gyakorolt profit–export. A sepsiszentgyörgyi pénzügyi szakember rámutatott, a kormány által minden előzetes egyeztetés nélkül bevezetett kapzsisági adó növelte a kiszámíthatatlanságot, és állandó kockázati tényezőként jelenik meg, hiszen előrevetíti, hogy akár egy hónap múlva bármi más is megtörténhet.

A pénzügyminisztérium bejelentette, hogy az irányadó bankközi hitelkamatlábhoz (ROBOR) kötött kapzsisági adót negyedévente kell befizetniük a bankoknak és pénzintézeteknek, függetlenül a nyereségességüktől. A LAM Mikrohitel Rt. aligazgatója szerint ez egy olyan kiszámíthatatlan mutató, amit a bankok nem tudnak befolyásolni. Hozzátette: a pénzintézetek által kiadott hiteleknél a 3–4 százalékos profit jónak számít. A kapzsisági adót jelenleg 1,2 százalékos ROBOR alapján számítják, de ez lehet akár 2 százalék is, és az már elvinné a bankok nyereségének felét.

Korábban a Román Nemzeti Bank (BNR) hatástanulmányában megállapította: a pénzintézetekre kivetett új illeték miatt mindössze négy bank marad nyereséges 2019 végén.