Brit külügyminiszter: szükségessé válhat a kilépési határidő kiterjesztése

Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint nem kizárható, hogy ki kell terjeszteni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg március 29-ében meghatározott határidejét. A Downing Street szerint ugyanakkor a kormány változatlanul elkötelezett a törvényben is rögzített kilépési határidő tartása mellett.

Jeremy Hunt a BBC rádió csütörtöki hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott: az, hogy szükség lesz-e a határidő kiterjesztésére, attól függ, hogy a következő hetekben milyen haladást sikerül elérni az Európai Unióval.

A londoni alsóház a héten felhatalmazta a brit kormányt arra, hogy kérje az EU-tól a Brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások újranyitását.

A konzervatív párti brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó, a keményvonalas tory Brexit-tábor által viszont mereven elvetett tartalékmegoldás, a backstop-záradék helyett kíván közelebbről még nem részletezett „alternatív megoldásokról” tárgyalni az EU-val, az unió azonban egyelőre elzárkózik az 585 oldalas Brexit-megállapodás újranyitásától.

Jeremy Hunt a csütörtöki BBC-műsorban azt mondta, hogy a kormány várhatóan néhány napon belül előáll alternatív javaslataival. A külügyminiszter szerint azonban ha a kilépési megállapodást – amelyet a londoni alsóház két hete, mindenekelőtt a backstop-mechanizmussal szembeni ellenállás miatt példátlan, 230 fős többséggel elutasított – csak a márciusi 29-i kilépési határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni, akkor szükség lehet „bizonyos mértékű hosszabbításra”, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.

Hunt szerint ha ennél korábban sikerült előrelépést elérni, akkor nem biztos, hogy erre a hosszabbításra szükség lesz. „Jelenleg nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv valósul meg” – tette hozzá. Jeremy Hunt a legmagasabb rangú brit kormánytisztviselő, aki utalást tett a Brexit halasztásának lehetőségére, bár kormányzati szinten korábban is elhangzottak ilyen értelmű nyilatkozatok.

Jeremy Hunt külügyminiszter nyilatkozatára azonban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője csütörtök délutáni tájékoztatóján úgy reagált, hogy Theresa May miniszterelnök álláspontja változatlan: az Egyesült Királyság március 29-én kilép az Európai Unióból. A Downing Street illetékese szerint a kormány tárgyal annak lehetőségéről is, hogy a parlament a jelenleg tervezettnél hosszabb ülésszakokat tartson a kilépési dátumig hátralévő időszakban, és ennek érdekében kezdeményezi a február közepén esedékes tíznapos parlamenti szünet eltörlését.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szabályozza, és Theresa May által 2017. március 29-én bejelentett aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot. A cikkely alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. A meghosszabbításra mindazonáltal van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, a cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga.

A londoni elemzői közösségben egy ideje szinte konszenzusos vélemény, hogy Nagy-Britannia nem lép ki március 29-én az EU-ból. Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelésében például 55 százalékra taksálta a Brexit halasztásának esélyét.

(MTI)