Közzétette a kormány a 2019-es költségvetés tervezetét

Az idei költségvetés 1.022 milliárd lejes nemzeti össztermékre (GDP) épül, ami 5,5%-os növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves inflációs ráta 2,8%, az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,55% – közölte csütörtökön késő este a pénzügyminisztérium.

2018-ban a GDP 949,6 milliárd lej volt, ami 4,5%-os növekedést jelentett 2017-hez képest, az éves inflációs ráta pedig 4,63%-os volt tavaly. A munkanélküliek aránya a tavalyi 3,31%-ról 3,2%-ra mérséklődik, ami azt jelenti, hogy 2019 végén 287.000 lesz az állástalanok száma. A havi nettó bér 2019-ben a tavalyi 2.685 lejről 3.085 lejre nő, a foglalkoztatottak száma pedig eléri a 6,655 milliót, a tavalyi 6,525 millióhoz képest.

A konszolidált költségvetés 2019-re tervezett összbevétele 341,4 milliárd lej, azaz a GDP 33,4%-a. A hatóságok szerint a legnagyobb bevételt a társadalombiztosítási hozzájárulás generálja – 11,5%, áfa (TVA) – 6,8 %, jövedéki adó – 3%, jövedelmi és fizetési adó – 2,3%.

Ezekre megy a pénz

Az államháztartási összkiadásokat 367,5 lejre becsülik, ami a GDP 35,9%-a. A legnagyobb kiadási tételek a társadalombiztosítás, 109,8 milliárd lej, azaz a GDP 10,7%-a (ez nagyjából a tavalyi aránynak felel meg), és a személyzeti kiadások, 102,5 milliárd lej – 10%, ám ennek súlya középtávon (2019-2021) csökken. A javakra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat 46,5 milliárd lejre becsülik (a GDP 4,5%-a), ez 1,8 milliárd lejjel több, mint 2018-ban. Ebből a növekedésből 1,5 milliárd lejt az Egységes Országos Egészségbiztosítási Alap büdzséje teszi ki.

A pénzügyminisztérium szerint a költségvetés legfontosabb céljai a közberuházások, az oktatás és az egészségügy.

Beruházásokra 46,8 milliárd lejt (a GDP 4,57%-át) fordítanak, ez 12,5 milliárd lejjel több, mint 2018-ban. Ebből 2,5 milliárd lej jut az helyi fejlesztések országos programjába (PNDL), az országos beruházási ügynökség (CNI) 1,1 milliárd lejből gazdálkodhat, a védelmi beruházásokra 200 millió lejt költenek. A közlekedési infrastruktúrára 5,6 milliárd lej jut (ebből 4,1 milliárd lej az európai uniós projektek finanszírozására megy el) 400.000 lejt a vízgazdálkodásba ruháznak be.

Az egészségügy költségvetését 5 milliárd lejjel (12%-kal) növelték 2018-hoz képest. 1,18 milliárd lejt fordítanak berendezésekre és kórházi felszerelésekre, főleg inkubátorok és echográfok beszerzésére.

Az oktatás 9,8 milliárd lejjel kap többet mint tavaly, ez 47%-os bővülést jelent, amely fedezi a bérnövekedéseket. Kétmilliárd lej jut beruházásra, modern eszközök, okostáblák vásárlására. 1,1 milliárd lejből egy új programot indítanak, amelyből tanfelszerelést biztosítanak az óvodákban és iskolákban.

Az államadósság GDP-hez viszonyított arányát idén 35,3%-ra becsülik, ami enyhe emelkedést jelent a 2018 végén becsült 34,9%-hoz képest. A pénzügyminisztérium szerint középtávon (2019-2021) a GDP-arányos államadósság nem haladja meg 40%-ot, ami bőven alatta van a Maastrichti Szerződésben rögzített 60%-os plafonnak.

A 2019-es költségvetés 2%-át, a NATO-partnereknek tett vállalásnak megfelelően védelmi kiadásokra fordítják. Ugyanakkor, az EU-s elnökséggel járó kiadások fedezésére 318,8 millió lejjel bővítették a közintézmények költségvetését.

A költségvetésben elkülönítették a nyugdíjak szeptembertől esedékes, 15%-os növeléséhez szükséges összeget. A társadalombiztosítás költségvetéséből 8,6 millió lejt utalnak át a nyugdíjrendszer második pillérébe.

Az üzleti környezet támogatására összesen 33,368 milliárd lej kötelezettségvállalási előirányzatot különítettek el.

Ugyanakkor 200 millió lejt láttak előre a kormányfőtitkárság költségvetésében adósságtörlesztésre.

A pénzügyminisztérium csütörtök este tette közzé a 2019-es költségvetés makrogazdasági mutatóit.

Rekordösszeg a helyi költségvetéseknek

Rekordösszeget 46,6 milliárd lejt utalnak az idei állami költségvetésből a helyi költségvetéseknek – írja a pénzügyminisztérium által, a makrogazdasági helyzetről szóló, csütörtök este közzétett jelentés. Ez 22,4%-kal több mint 2018-ban és a helyi költségvetések összbevételének 60,5%-át teszi ki.

Az áfa-begyűjtésből 11,1 milliárd lejt fordítanak a helyi költségvetések kiegyensúlyozására, ez 5,4 milliárd lejjel, azaz 95%-kal több, mint tavaly. Ez hozzáadódik a területi közigazgatási egységek saját bevételéhez, a 2018-as év végén megmaradt többlethez (ezek összértéke 13,1 milliárd lej), illetve az áfa-visszaosztásból befolyó összeghez (2,3 milliárd lej).

A begyűjtött jövedelmi adó 100%-ban a helyi költségvetés bevételét képezi, ez 22,2 milliárd lej, a tavalyi 71,5%-hoz (15 milliárd lejhez) képest.

A helyi költségvetéseknek utalt összegek kiszámításánál a következő tételekkel dolgoztak: megyei tanácsok – legalább 400 lej/lakos (a tavalyi 250 lej/lakoshoz képest); municípiumok (Bukarest kivételével), városok, községek 1.200 lej/lakos (a tavalyi 750 lej/lakoshoz képest). A minimum szintet kétmillió lejben állapították meg a községek (2018-ban egymillió lej), 6 millió lejben (2018-ban 3 millió lej) a városok, és 20 millió lejben (2018-ban 5 millió lej) a municípiumok esetében. Bukarest 1.450 lejt kap lakosonként, a kerületek pedig 1.350 lejt. A gyermekjogvédelemmel és a fogyatékkal élő személyekhez kötődő összes költségre, illetve a nem egyházi személyekhez kötődő kiadásokra 6,3 milliárd lejt kapnak.

A túlórát csak szabadidővel lehet kompenzálni

A normális munkaprogramon túl, vagy az ünnepnapokon végzett túlórát csak szabadidővel lehet kompenzálni – írja a pénzügyminisztérium csütörtök késő este közzétett költségvetés-tervezete. Ez alól kivételt képeznek a védelmi, a rendfenntartó és a különleges jogállású alkalmazottak.

A makrogazdasági helyzetről szóló jelentés szerint 2019 és 2022 között a közintézmények a sportolókon, diákokon és tanárokon kívül másnak nem adhatnak prémiumokat, és nem adhatnak pótlékokat nyugdíjazáskor, vagy tartalékba helyezéskor.

A dokumentum szerint 2019 és 2021 között a közintézmények nem adhatnak alkalmazottjaiknak értékjegyeket, kivéve a 2018/165-ös törvény alapján járó bölcsődei jegyeket.

(Agerpres)