Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A börtön, mindegy, hogy milyenek a körülmények, mindegy, hogy kik a cellatársak, hogy mennyit engednek ki a friss levegőre, vagy hány könyvet olvashatsz el, akkor is börtön. Nem tudom, hogy kik állnak ennek az égrekiáltó igazságtalanságnak a hátterében, lehet, soha nem fogjuk megtudni, hogy kiknek keresztezte az útját Beke István és Szőcs Zoltán. De…
Ez a két férfi, a véreink, nem tett semmi olyat, amit bármelyikünk nap mint nap meg ne tenne, amikor kultúránkért, nemzetünkért, igazunkért cselekszünk, vagy tenné, ha merné. Belenéztem a szemükbe, és megértettem, hogy itt nem is az a lényeg, hogy ki kell hozni onnan őket, hogy mindent meg kell tenni, hogy végre együtt lehessenek a családjukkal, a hőn szeretett közösségükkel… Nem ez a lényeg. István szájából elhangzott: „Ha kell leülöm ezt az időt. A nemzetért. Felajánlom Istennek. Nem kérünk kegyelmet, mert nem vagyunk bűnösök!”
Kedves mindenki! Lehet, hogy Istvánék leülik ezt az életükből rablott időt. A nemzetért. Azért a nemzetért, ami lehet, hogy a múlt ködébe vész, amit már néppé rothasztottak, és ami vissza kellene, hogy térjen a nemzet magasságába…. De ott vannak azok, akiknek benne van a keze ebben az aljasságban. Akiknek ezért még el kell számolni, egy nagyobb Hatalom előtt. Nos, nem lennék a bőrükben.
A jog csak utólagos jóvátételt hoz, mert Strassbourgban az ügyet két év múlva tárgyalják, gyorsított eljárással… Itt csend van és tehetetlenség. Ahogy rájuk néztem, kiengedett ökölbe szorított kezem. Ide belső erő kell. Megerősítő ima, lelki támasz. Másképp ezt nem lehet kibírni ép ésszel…. És hit: hogy van értelme, hogy felébredjen az alvó nemzet, hogy merjünk azok lenni, akiknek teremtett az Isten.
Gáspár Erika