Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az előadó először a számok szemszögéből ismertette a dolgok jelenlegi állását, a román statisztikai hivatal adatai alapján mondva el, hogy országunkban, s ezen belül megyénkben tavaly hány szálláshelyet foglaltak le, típus szerint azok hogyan oszlottak meg, a külföldi turisták, akik elsősorban a szomszédos országokból, éspedig a Moldovai Köztársaságból, Bulgáriából és Magyarországról érkeztek, mennyit költöttek nálunk, milyen céllal jöttek és így tovább. Megtudhattuk az előadásból azt is, hogyan fejlődött a turizmus az elmúlt évtizedekben, kik voltak az első generációs turisták a hatvanas években, hogyan változtak az ide látogatók igényei az évek során, és hogy ma már az úgynevezett „új turisták”nem elégszenek meg a tömegturizmus által nyújtott átlátható, minőségi szolgáltatásokkal, hanem megélni, tapasztalni akarnak dolgokat, együtt akarnak lenni a helyiekkel.
Az igényeikhez igazodva egy olasz szakember honosította meg az „albergo diffuso”elnevezést viselő szálláshely-kínálatot, aminek lényege az – hangoztatta az előadó –, hogy egy adott településen a szálláshelyek szétszórtan találhatók meg. Ez azt az előnyt hordozza magában, hogy kevesebb pénzből ki lehet őket alakítani, ráadásul úgy, hogy a település arculatán sem kell miattuk megváltoztatni. „Ennek a típusú szálláshely-kínálatnak egy sajátos formája működik Miklósváron, de más településeken is” – állapította meg Szabó.
A turizmus fejlesztésének mikéntjét illetően az előadótól megtudtuk, az történhet fentről lefelé, amikor a fejlesztést a különböző intézmények, önkormányzatok kezdeményezik, illetve lentről felfelé, amikor a mozgatórúgói maguk az emberek, a helyi közösségek. „Ami Erdővidéken hiányzik, az a turisztikai fejlesztések összehangolása, összekapcsolása”– véleményezte, kifejtve azt is, hogy Erdővidéken nemcsak egy helyszínt, hanem az egész kistérséget kellene együttesen promoválni, mint öko-turisztikai desztinációt, példának hozva fel ilyen szempontból Tusnádfürdő és környékének helyzetét. Hozzáfűzte, az is fontos lenne, hogy maguk az erdővidékiek is úgy viszonyuljanak szülőföldjükhöz, mint egy jó, az idegenek számára is vonzó helyhez, ne pedig azt kérdezzék folyton, hogy ugyan mit nézzenek nálunk a turisták. Mert van bőven amit.