Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel folytatott szerdai egyeztetést követően Kelemen rámutatott, a szenátusban pénteken lejár a sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvénytervezet hallgatólagos elfogadásának határideje, és az RMDSZ javasolni fogja, hogy mielőbb tűzzék napirendre a jogszabályt az arról döntő fórumként tárgyaló képviselőházban. „Vannak dolgok, amelyeken haladéktalanul javítani kell, mert a rendelet már érezteti hatását, teljesen felborítja az üzleti szférát, a bank- és energiaszektort, a befektetéseket” – mondta Kelemen.
A szövetségi elnök szerint az RMDSZ javasolja, hogy módosítsák és csak 2020-tól léptessék hatályba a sürgősségi kormányrendeletet, hogy legyen idő az érintettekkel való egyeztetésre. Ezt azonban a kormánynak kell megtennie, nem a parlament hatáskörébe tartozik – tette hozzá.
A felsőház plénumának szerdai ülésén a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói kérték, hogy tűzzék napirendre a jogszabályt. Igénylésüket azzal indokolták, hogy fontos tervezetről van szó, és március 1-jén lejár hallgatólagos elfogadásának határideje. Miután igénylésüket nem bocsátotta szavazásra Şerban Valeca ülésvezető, az ellenzéki szenátorok elhagyták a termet.
Kedden a szenátus gazdasági bizottsága pozitívan véleményezte a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény tervezetét, a költségvetési bizottságban azonban – amelynek jelentést kell küldenie a plénumnak a tervezetről – Eugen Teodorovici javaslatára ismét elhalasztották a vitát. Ez történt egy héttel korábban is, amikor arra hivatkozva kérték a halasztást, hogy időre van szükség a számos módosító indítvány áttanulmányozására. Most a tárcavezető azt mondta, továbbra is folyamatosan érkeznek a módosító javaslatok, ugyanakkor folyamatban vannak a tárgyalások az érintett ágazatok képviselőivel, és csak ezeket követően hoz döntést a kormány.
A kormány tavaly december végén fogadta el a 2018/114-es sürgősségi rendeletet, amely többletadót ró ki az energetikai, illetve a távközlési vállalatokra, amelyet üzleti forgalmuk alapján kell majd fizetniük, maximálja a földgáz és a villamos energia árát, és úgynevezett „kapzsisági adót” vet ki a bankokra.
Az RMDSZ elnöke szerint a kormánynak hatályon kívül kellene helyeznie az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi rendeletet. Kelemen Hunor úgy véli, Tudorel Toader miniszter konfliktusba került a parlamenttel és az igazságszolgáltatással.
Az RMDSZ elnöke szerdán a RFI-nek elmondta: a sürgősségi rendelet „haszontalan”, elfogadásában nem volt ráció. „Nem értem, hogy Tudorel Toader igazságügyi miniszter miért kezdeményezte az elfogadását. Nem lett volna szabad módosítani a 2017-ben és 2018-ban elfogadott törvényeken” – jelentette ki a politikus.
Kelemen Hunor szerint az igazságügyi miniszter hibázott. „Az RMDSZ azt támogatta, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanácsban válasszuk szét a bírói és az ügyészi részleget. Támogattuk, hogy legkevesebb 18 év szakmai tapasztalatra legyen szükség egy vezetői tisztség elnyeréséhez a legfelsőbb bíróságon és a legfőbb ügyészségen. Ezen nem kell változtatni. A miniszter folyamatosan konfliktusba kerül a parlamenttel és az igazságszolgáltatási rendszerrel” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.