Nem csak újévkor: lencse

Hosszú éveken át, a lencse szót hallván, csakis a szemüvegkeretbe foglalt ovális üvegdarabka (mostanság egyre gyakrabban műanyag) lebegett lelki (és testi) szemeim előtt.

A lencsének nevezett gabona éntőlem akár gyökeret is ereszthetett volna az üzletek polcain (ha azokat fém helyett földből készítené gyártója). Egy szép napon azonban (bizonyosan az volt, mert mindig szép napokon vásárolok, biciklit, na meg jómagam óvandó kellemetlen zuhatagoktól) sápatag vörös színével szemembe ötlött egy apró korallszemeket tartalmazó tasak, melyen a vöröslencse felirat díszelgett. Mivel a sárgaborsó épp hiánycikknek számított, gondoltam, teszek egy próbát vele. Az eredmény meg annyira kielégítő lett, hogy azóta már rendszeres tagja étrendünknek a zöld meg a barna is.

Habár mindnyájukat főzeléklencsének nevezik, igencsak finom alapanyagai leveseknek és salátáknak is. Főzés előtti áztatást nemigen igényelnek, ráadásul a vörös igencsak hamar megfő anélkül is. Kellemetlen puffadásokat elkerülendő, az első főzőlevet öntsük le!Mellékelt fotónkon egy zöld lencséből készült leves látható, melyet a paszulyleveshez hasonlóan, füstölt csülökkel készítek. Tartalmaz még hagymát, fokhagymát, murkot, zellert, ecetes tárkonyt, galuskát és tejfölt. Friss kenyér és vöröshagyma igencsak illik hozzá.

SzakÁ(rus) Cs(illa)